Erdély a „fejőstehén”

Zimer Ide csak betolatni lehet.

Gyermekkor[szerkesztés] Gyerekkoromban egyszer eltűntem pár napra otthonról. A szüleim azonnal reagáltak, kiadták a szobám. Utáltam és bántam minden napot, amelyet az iskolában kellett töltenem. Azt akartam, hogy tanítsanak meg írni-olvasni, és aztán hagyjanak békén. Ahányszor a homokozóban játszottam, a macska mindig megpróbált betemetni. Anyám nem akart még szoptatni sem. Azt mondta, hogy csak mint barátot szeret. Anyámnak a születésem után voltak reggeli rosszullétei. Amikor megszülettem, az orvos azt mondta az apámnak: „Sajnálom, mindent megtettünk, de mégis kinyomta magát.” Egyszer emberrablók raboltak el, és elküldték apámnak az egyik ujjamat. Azt üzente vissza nekik, hogy neki több bizonyíték kell! Mondhatnám, hogy a szüleim nem szerettek. A kádban általában hajszárítóval és rádióval játszottam. Egyszer elvesztem, és megkérdeztem egy rendőrt: „segítene megkeresni a szüleimet?” Mire a rendőr: „Nem is tudom, annyi helyre bújhattak...” Egyszer megkértek, álljak modellt egy plakáthoz. A plakát fogamzásgátlót reklámozott... Egy kisállat-kereskedésben dolgoztam. Az emberek állandóan kérdezgették, hogy nőttem ilyen nagyra. Olyan kutyám volt, hogy amikor rájött, hogy hasonlítunk egymásra, megölte magát. Elég pattanásos voltam. Egyszer elaludtam a könyvtárban és arra ébredtem, hogy egy vak ember olvassa az arcomat. Egyszer azt mondtam az apámnak, hogy már unom a körbe-körbe szaladgálást, erre odaszögezte a másik lábamat is a padlóhoz. Amikor apám szexre vágyott, az anyám az én fényképemet mutogatta neki.

Gondoltam, sak megnézem már, milyen elmebeteg tobzódik itt, erre amit dobott agép? :) "Neked biztosan faszkalap! Több jut alkeszra!" Nem szeretnék nagyképűnek látszani, de te minden vagy, csak nem egy súlycsoportba tartozó ellenfél számomra. (Nem a testsúlyodra gondolok, ha felfogod ugyan...)

"Románia vezetői önkényesen garázdálkodnak az Erdély által megtermelt értékekkel." Magyarországon kicsit másként van. Magyarországon élő, Romániában születettek garázdálkodnak azzal, amit mi szenvedtünk meg Trianon előtt és utána is!