Pont leszarjuk, hogy valaki szegfűt vagy narancsot vesz-e

„Gyakran keresik meg a zenekart pártok is?

Volt egy időszak a zenekar életében, a kétezres évek első felében, amikor nagyon sok helyről kerestek meg minket, hogy álljunk valamilyen párt vagy zászló alá, mellé, és abban az időben indultak ezek a celebes műsorok is... Mivel azonban akkor konzekvenesen nemet mondtunk minden ilyesmire, leszoktak rólunk.

Azért mondtak nemet, mert nem láttak olyat, aki mellé érdemes lett volna odaállni, vagy a politika már eleve büdös?

Az is egyfajta politikai állásfoglalás, hogy nem állunk oda senki mellé. A Tankcsapda mindenkinek szól. Nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy kinek milyen a bőre, hová szavaz, milyen közegből érkezett, milyen gazdag, mennyire csóró. Hogyan is ítélhetnénk meg őket ilyen szempontok szerint? Ha valaki megtisztel bennünket a figyelmével, bizalmával, azzal, hogy érdekli, amit csinálunk, azt mi örömmel vesszük. És pont leszarjuk, hogy valaki szegfűt vagy narancsot vesz-e szívesebben. Másrészt: ahogy az eddigi 24 évben, úgy ma sem érezzük, hogy bárki mellé oda lehetne állni...

Nemrég az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, mely szerint az üres hordozók után járó jogdíj egynegyedét ezentúl nem az Artisjus, hanem a Nemzeti Kulurális Alap osztja szét. A Tankcsapda aláírta a művészek tiltakozó petícióját?

Az utolsó utáni pillanatban értesültünk erről az egészről egyáltalán, úgyhogy nem. Ez valóban fontos, sőt minket is érintő dolog egyébként, de mégiscsak csepp a tengerben. Ennél azért sokkal durvább dolgok zajlanak ebben az országban... Zenekar vagyunk, az a dolgunk, hogy reflektáljunk a világ dolgaira, a saját érzéseinkre, az emberek dolgaira – az életünkre. Meg is tesszük, a dalainkkal.”