Külön-külön megkérdeztem őket, hogy egyetértenek-e a hatvanöt éven felüliek ingyenes utazásának bevezetésével 1998. január elsejével., s van-e bármilyen gondjuk. Sorra nyilatkoztak az egyetértésükről, de voltak még tisztázandó szakmai részletek. Külön rákérdezésemre a Malév vezetői is kedvezően válaszoltak, azzal a megjegyzéssel, hogy a légi közlekedés sajátosságai miatt nekik még a vállalaton belül egyezségre kell jutniuk.
Később több nyilatkozat jelent meg az ügyben, még a humoristák is gyakran foglalkoztak a nyugdíjasok utaztatásával, de az idősek körében nagy visszhangja volt az ingyenesség bevezetésének. Számomra elsősorban erkölcsi kérdés volt, mert a nyugdíjasok, akik a rendszerváltásért a legnagyobb áldozatot hozták, megérdemlik, hogy egy picit javítsunk a nehéz helyzetükön.«
Azóta meghalt Horn Gyula, de azért nincs teljesen oda az igazság. Nem csak a Gyula-bérlet (mínusz Malév, persze) velünk élő rögvalóság, de ínségesebb időkben is futja reál-nyugdíjemelésre vagy egy kis polgármesteri utalványozásra.