November 4.

„Ötvenhét évvel ezelőtt ezen a napon dübörögtek fel a »testvéri« tankok, hogy eltiporják a magyar nép szabadságküzdelmét. Még egy hónapon át, nagyjából a Nagybudapesti Központi Munkástanács feloszlatásáig élt a munkásönigazgatás illúziója, hogy a munkások valóban kezükbe vehetik a sorsukat az üzemekben. Az iparvárosokban eldördült decemberi sortüzek három évtizedes hallgatásba fojtották az európai történelemben párját ritkító munkásönszerveződés emlékét.

Száz esztendővel ezelőtt, 1913. november 4-én született Ságvári Endre. Szociáldemokrata volt, illegális kommunista lett. Életét adta Magyarország függetlenségéért.

A szovjet megszállást már nem érhette meg. A megszállt ország rendőrsége végzett vele 1944. nyarán. A magát proletárnak hazudó diktatúra saját igazolására használta fel – többek mellett – Ságvári emlékét is. A rendszerváltás utáni Magyarország pedig emiatt felelőssé tette azért, amiért nem lehetett felelős.”