Betegszabadság

„Ez körülbelül a hétköznapjaink egyharmadát köti le, a másik harmadában elvileg alszunk. A harmadik harmadban, az úgynevezett szabadidőnkben miért akarnánk mások karrierjét építgetni, azaz másoknak jövedelmezőbb állami-önkormányzati-pártbeli állást szerezni? Miért gyűjtenénk a politikusoknak aláírást, miért osztogatnánk a szórólapjaikat, miért járnánk pártok felvonulásaira ingyen és bérmentve, amikor ehelyett pihenhetnénk, tévézhetnénk, olvashatnánk, szeretkezhetnénk, illetve egy csomó felesleges dologra költhetnénk azt a hatalmas fizetést, amelyet ebben az országban bejelentett munkával meg lehet keresni a magánszektorban?

Ezeket a kérdéseket valószínűleg nem tette fel magának Baldauf László, mielőtt Békemenetre hívta a CBA rendkívül jól fizetett pénztárosait, árufeltöltőit, henteseit és pékjeit. Nyilván éppen egy jelentős béremelésen - illetve, lévén egy franchise-cég vezetője, egy béremelési ajánláson - gondolkodott, meghálálva a dolgozóknak a számára kitermelt szerény profitot, amikor bevillant egy emlék az 1973-as május elsejéről.”