A Horthy-kultuszt építik szisztematikusan

Napi kötelező rettegés...

Nem véletlen a Fidesz-rezsim vonzódása a Horthy-korszakhoz! A Horthy-korban a társadalom minden rétegét áthatotta az a négy eszme, mely 1920 és 1944 között az egész országot jellemezve szimbolizálta magának a rendszernek a lényegét. Az első a revízió vágya (Trianon „visszacsinálása”), a második a buzgó keresztényi vallásosság, a harmadik a nemzeti hevület, azaz a nacionalista magyarságtudat, és végül a negyedik a tekintélyuralom elve, vagyis a Szent Korona, az állami vezetés, a kormányzó, az arisztokrácia feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen tisztelete. Horthy idején 1920 és 1944 közt hazánk az igazságtalanságok, a megkülönböztetések, a nyomor és a kirekesztés országává vált! Épp mint ma! Ráadásul a Horthy-kor tele volt sikertelenségekkel is. A kezdetén, 1920 és 1929 közt az első világháború traumáját próbálta kiheverni az ország. Nemzetközi szinten elszigetelődtünk, hisz a háború győztesei nem kereskedtek velünk, a vesztesek pedig még nem bírtak üzleti kapcsolatokat kiépíteni, mert hasonló gazdasági bajokkal küzdöttek, mint mi. Nyögtük a jóvátételt, miközben óriási volt a nyomor, a nélkülözés és az infláció. Nem voltak munkahelyek, a vidéki parasztság pedig nyomorúságos körülmények közt tengődött. Aztán Bethlen István kormánya lassan konszolidálta a helyzetet, kölcsönöket vett fel a Népszövetségtől, létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot, és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter munkásságának hála egy lassú emelkedés vehette kezdetét. Ám alighogy beindult a növekedés, megérkezett a nagy világválság, és a magyar gazdaság újra visszasüllyedt a háború utáni szint közelébe. Gömbös Gyula idején – a 30-as évek közepére - aztán végre kilábaltunk a válságból, mert Németország,. Ausztria és Olaszország felvásárolták mezőgazdasági többleteinket. A gazdaság talpraállása után az ország-vezetés már a revízióra is gondolni tudott, és külföldi támogatókat kezdett keresni a trianoni diktátum újratárgyalásához. Ám csupán egyetlen külföldi politikus figyelt oda problémáinkra, egyetlen európai vezető volt hajlandó megígérni, hogy támogatja nagy-Magyarország visszaállítását, mégpedig Németország kancellárja Adolf Hitler. A támogatásért viszont magas árat kért, mégpedig az elköteleződést Németország oldalán. Miközben Hitler ígérete szerint visszajuttatta számunkra Dél-Szlovákiát és Észak-Erdélyt, ennek fejében be kellett vezetnünk a szégyenletes zsidótörvényeket, ki kellett lépnünk a Népszövetségből, és csatlakoznunk kellett a fasiszták Háromhatalmi Egyezményéhez. Hazánk követte a nagy szövetségest a második világháborúba is, és 1943 január 12-én elpusztult hadseregünk a Donnál. A második világháború meggyötörte és kivéreztette a magyar népet, hullottak katonáink a fronton és nagy volt a nyomor idehaza is. MA UGYANEZ ZAJLIK, HA NEM IS HÁBORÚVAL! Ma is tönkretesz mindent egy diktatórikus rezsim! http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/haboruk-forradalmak-es-a-horthy-kor-1914-1945/703-a-horthy-kor-megitelese

Mesterházy biztos inkább Rákosinak állítana szobrot.

A bajai kultuszt nem sikerült kiépíteni.