14 lépés a boldogtalansághoz és az életed romba döntéséhez

2013. november 18. 14:43

Az emberiség nagy része boldog szeretne lenni. Most végre itt van egy egyszerű, 14 pontból álló kalauz azoknak, akik az életüket szerencsétlenségben és nyomorúságban szeretnék leélni.

2013. november 18. 14:43
Bede Márton
444.hu

Amikor valakinek az élete látszólag stabil, békés és jómódú – nincs a környéken se éhezés, se háború, se járvány, se tömeges szegénység –, az élet nyomorúsággá tétele komoly időbefektetést, tervezést és fantáziát igényel. (...)

Az igazi művészet úgy magadra szabadítani mindenféle szerencsétlenséget, hogy közben ártatlan áldozatként tünteted fel magad, aki ráadásul pont azoknak az áldozata, akiktől együttérzésre és szánalomra számít.

Aki nyomorúságossá teszi a saját életét, szükségszerűen azzá teszi a környezetéét is – minek külön előnye, hogy ettől csak még nyomorultabbul érezheti magát.

1. RETTEGJ, NAGYON RETTEGJ AZ ANYAGI PROBLÉMÁKTÓL!

2. UNATKOZZ KITARTÓAN!

6. BÁRMIT CSINÁLSZ, CSAK A SAJÁT ÉRDEKEID NÉZD!

10. NE ÉLVEZD AZ ÉLETET!”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2013. november 18. 17:01
1. S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag Más-más tulajdonokkal felruházva, 2. S te, Lúcifer, hallgatsz, önhitten állsz, Dicséretemre nem találsz-e szót, Vagy nem tetszik tán, amit alkoték? 3. S te, Lúcifer, hallgatsz, önhitten állsz, 4. S egy talpalatnyi föld elég nekem, Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni. 5. Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, 6. Legyen, amint kivánod. Tekints a földre, Éden fái közt E két sudar fát a kellő középen Megátkozom, aztán tiéd legyen 7. Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, 8. Hah, pártos szellem! el előlem, el, Megsemmíthetnélek, de nem teszem, 9. Nem úgy, ily könnyen nem löksz el magadtól, Mint hitvány eszközt, mely felesleges lett. - Együtt teremténk: osztályrészemet Követelem. 10. S nem érzéd-é eszméid közt az űrt, Mely minden létnek gátjaul vala S teremtni kényszerültél általa? Lucifer volt e gátnak a neve, Ki a tagadás ősi szelleme. - 11. Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harcaimban bukjam szüntelen, De új erővel felkeljek megint. Te anyagot szültél, én tért nyerék, Az élet mellett ott van a halál, A boldogságnál a lehangolás, A fénynél árnyék, kétség és remény. - Ott állok, látod, hol te, mindenütt, S ki így ösmérlek, még hódoljak-e? 12. Hah, pártos szellem! el előlem, el, Megsemmíthetnélek, de nem teszem, Száműzve minden szellemkapcsolatból Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen. S rideg magányod fájó érzetében Gyötörjön a végetlen gondolat: Hogy hasztalan rázod porláncodat, Csatád hiú, az Úrnak ellenében. 13. Én hát szakítok egyet a gyümölcsből. 14. Megátkozá az Úr. (Lucifer kacag.) De csak szakíts. Jőjön reánk, minek ránk jőni kell, Legyünk tudók, mint Isten. (A tudás almáját előbb Éva, aztán Ádám megízleli.)
atila68
2013. november 18. 16:49
ó-ú
atila68
2013. november 18. 16:48
Villáminterjó Bede Mártonnal; - Kedves Márton! Nem zavarja, hogy nagyon messze van attól, hogy a magyar Douglas Adams, vagy Terry Pratchett szerepében tetszelegjen? - Nem! - Köszönöm az interjút!
Rideg Planeta
2013. november 18. 16:42
Esetleg E14 lépés?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!