Fiataljaink éppen azon a területeken mutatnak egyre rosszabb képet, amelyek a jól-lét alapkövetelményei.
„A másik Magyarország nem vesz drága telefont, folyamatos fenyegetettségben él. Szűkösen, ahol mindig hiányzik valami. És ezek valós kockázatok. Nihil. Kár tagadni. A felemelkedésre nincs esélyük – és nem azért, mert nem szeretnének egy jobb életet és nincs meg bennük az akarat, hanem mert annyi esélyük és lehetőségük nincsen, hogy erre az útra rálépjenek. Még ahhoz is szűkös az eszköztáruk, hogy mosogassanak. Nem itt. Messze. És ez nem jó. Nem a levegőbe beszélek. Jól ismerem ezt a világot. Sokaknak meg kellene ismerniük, hogy teljes képük legyen a valóságról.
A Tisza Sziget elnevezésű eseményen elhangzott kijelentései nemcsak a demokratikus normák határait feszegetik, de egyben rámutatnak az egyetemi világ és a közélet közötti felelősségi határok súlyos problémáira is.
Társadalmi szemléletváltás szükséges a spanyol lap szerzője szerint.
Helyzetjelentés három órával a posztom után, amelyben felhívtam figyelmet a tiszás propagandamédia hazugságaira.
Gyanútlan böngészés közben egyszer csak azon veheti észre magát az egyszeri internethasználó, hogy egy kétórás Castro-féle monológot hallgat a világrend liberális értelmezéséről.
A jelenlegi trendek szerint a vevők többsége nem építkezni akar, hanem minél előbb költözni.
Júliusban a kormány felfüggesztette a migránsok menedékkérelmeinek befogadását.
