Sorban álló ország

„Seligman, a múlt század közepe táján fedezett fel egy furcsa jelenséget, amit a tanult tehetetlenségnek nevezett el. Kísérleti állatokat áramütés ért, azok menekülni akartak, de a menekülés útja el volt zárva. A kísérlet bizonyos, nem túl nagyszámú ismétlése után, megnyitották a menekülő utakat, de az állatok maradtak, és tűrték az áramütéseket.

A jelenség az emberre is igaz. Seligman az emberi kísérletnél az áramütést kellemetlen hangeffektussal helyettesítette, az eredmény ugyan az. A menekülő ember egy idő után már akkor sem menekül, ha nincs akadály.

A néma, hosszú sor a pénztárak előtt, a tanult tehetetlenség állapota, társadalmi méretekben. Lélekromboló állapot. A motiválatlanság, a beletörődés beteg lelki állapota. A magyar társadalom legnagyobb baja a motiválatlanság. Normális nemzetek politikai elitjének elsődleges célja a társadalom motiváltságának az erősítése, mert minden ezen múlik. A boldogság, a pénz, a siker a szó jó értelmében. Egy motiválatlan társadalom kudarcra és depresszióra van ítélve. Az a kormány, amelyik folyamatosan a bukott baloldalról és győzelmi esélyeik reménytelenségéről beszél, nem tesz egyebet, mint a társadalom jelentős részéből kiöli a motivációt. Ha beledöglötök, akkor sem fog sikerülni, mi maradunk. Ez már nem hiba Orbánék részéről, hanem bűn, a közösség ellen elkövetett lélektani agresszió. Eredménye, hogy a társadalom közel fele elfordul a politikától, a cél elérve. A sorban állás beletörődése átalakul a távol maradás beletörődésévé, hiába mennék, úgy is minden marad a régiben.”