A sikerhez szükség van a már belefáradtakra, a még kétkedőkre is.
„Nem szeretem a magyarkodást, székelykedést, nem ezzel kellene most foglalkozni, hanem például munkahelyeket kellene teremteni. Minek nekünk autonómia, amikor így is milyen szegények vagyunk?
Találkozhattunk ilyen és ezekhez hasonló megkeseredett, kiábrándult, közömbös, hamis vagy éppen lekicsinylő, gúnyos kijelentéssel a székelyek nagy menetelését megelőző napokban, és hány ilyen álságos kifogást lehetne még felhozni azt alátámasztandó, miért ne vegyünk részt minden idők legnagyobbnak ígérkező autonómiatüntetésén.
De mielőtt felhorgadnánk, és azonnal elfordulnánk, elgondolkodhatnánk: vajon megtettünk-e mindent, hogy ezeket a némelyek számára igaznak tetsző érveket cáfoljuk? (...) Ha mindezt nem próbáljuk meg, akkor nem tettünk eleget, a sikerhez szükség van a már belefáradtakra, a még kétkedőkre is. Hogy az úgysem után ne az következzék: nem megyünk semmire, hanem együtt mondjuk: úgysem hagyjuk Székelyföldet, jövőnket.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Rektorként minden alkalommal felléptem az ellen, ha egyetemünket, a tudás szentélyét, annak valamely polgára méltatlan aktuálpolitizálás színterévé kívánta volna lealacsonyítani.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
A volt alkotmánybíró arra reagált, hogy az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense kikérte magának, hogy Orbán Balázs náluk szerezzen PhD-fokozatot.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
