Verespatak - eltűnik, mint Ada Kaleh?

„A RMGC által elhordott hegyek helyén nyíló tájsebekből 15 éven keresztül tervezik bányászni az aranyércet. Hogy ez mennyire éri meg az éppen aktuális időpontban, az az arany világpiaci értékétől függ. Verespataknak csupán annyiban nincsen szerencséje, hogy az érctartalmú kőzetre települt még több ezer éve. El fog tűnni a szomszédos két településsel, templomaival, római erődjével, ősi tárnáival együtt.

Még ha igazak is a hírek, hogy a területet rekultiválják, legfeljebb egy simian-szigetihez hasonló Ada Kaleh patyomkin-falu nőhet ki a helyén egy kihalt skanzennal. A cianidos zagytározó pedig még száz évvel a külszíni fejtés leállása után is ott fog tornyosulni Abrudbánya fölött. Összehasonlításként ebben a tározóban 214-szer annyi cianidos zagy lesz mint amennyi a kolontári tározóban fölhalmozott vörösiszap volt. A Szarvas-völgyben 185 méter magas gát épül, mögötte fog felhalmozódni a cianidos zagy. Mivel a tározó alulról nem lesz szigetelve a zagy egy része a talajvízen keresztül fog távozni.

Verespatak jelenleg egy félig kihalt hangyabolyhoz hasonlít, ahol a hangyák fölött már ott tornyosul egy markológép csak egy jelre várva. Valahogy nem tudom kiverni a fejemből a deja vu érzést, hogy ami itt készül egyszer már megtörtént. Mintha Romániában megállt volna az idő. Ha áram kell egy sziget és még néhány falu nem számít. Ha árvíztározó kell elsüllyesztjük Bözödújfalut. Kénre bukkantak a Kelemen-havasokban? Nosza nyissunk egy külszíni bányát a nemzeti park kellős közepén. 300 tonna arany, 1600 tonna ezüst cianidos technológiával? Csupán egy 2000 éves bányaváros az ár, mely történelmét tekintve a dák-római nemzeti mítosz egyik sarokköve (lehetne).”