Engedje meg, hogy számos teendője közt levelünkkel zavarjuk. Higgye el, nem tettük volna, ha megnyilatkozásainak, illetve az Önnel készült interjúk hangvételének nem lett volna nemcsak a Nemzeti Színház előző vezetésére, kulturális küldetésére, a benne folyó művészeti munka színvonalára, de egyre gyakrabban ránk, nézőkre is negatív, megalázó színezete.
Néhány ember nevében szeretnénk az utóbbi időben, különösen a kinevezése óta tett nyilatkozataira visszajelzést adni. Fogékonyak vagyunk a magyar és egyetemes kultúra, benne különösen a színház iránt, de ideérthetjük a társművészeteket is. S nem csupán képesek vagyunk a művészet befogadására, mindennapi igényünk is ez.
Az Ön nyilatkozatai Alföldi Róbert személyén és a társulaton felül a színházba járó embereket is sértik. Nem tartjuk helytállónak – elegánsnak pedig kiváltképp nem – a Nemzeti Színház elmúlt öt évére visszatekintő kijelentéseit. Úgy látszik, átsiklik afelett, hogy a Nemzeti Színház nemcsak az utolsó félévben működött telt házzal, hanem az azt megelőző időszakban is. Nem vagyunk szakmabeliek, »csupán« azok a nézők, akik megszerettük ezt a kérdéseket feltevő, tehát gondolkodásra ösztönző, nyitottságra tanító, nem kész, dogmatikus válaszokat adó színházat. Nem vagyunk fanatikusok, nem kizárólag a Nemzeti Színházba járunk-jártunk, szeretjük azokat a helyeket, ahol nézőként, a gondolkodásban partnerként tisztelnek bennünket.