A Jobbik csak egy horda

„Leárulózták, leköpték önt.

Nincs jelentősége. Ezek az alakok sehol nem lesznek öt év múlva, elsodorja őket a történelem.

Kérdés, ki lesz a helyükön.

Most csupán csoportok vannak, nem akarom megbántani őket, úgynevezett hordák. Formált, tagolt radikális jobboldal nem létezik. A Jobbik is csak egy horda. Még csak nem is jobboldali. Jobboldalinak nevezni a Jobbikot, durván sértő a normális jobboldalra nézve. Anarchista, szedett-vedett, megfogalmazhatatlan társaság. Sissy gyilkosához szoktam hasonlítani a Jobbikot. Ő volt az, ugye, aki elindult, hogy megöljön egy konkrét valakit, de nem talált rá. Ekkor jött vele szemben Sissy, és mindegy, hogy kit, csak ölni kiáltással megölte. Így halt meg Sissy! Abszolút fatális véletlen, egy elborult elme, egy igazi anarchista cselekedete. Így jellemezhetjük a Jobbikot is: Ohne Zweck und Ziel, értelem és cél nélküli tettek, mindegy, csak valami történjen, mindegy, csak beszéljenek rólunk, mindegy, csak nehogy öt százalék alá essünk. Nincs ebben semmi jobboldali. Amúgy optimista vagyok. Európa, ha keservesen is, de kikecmereg a válságból, stabilizálja a társadalmat. Kontinensünk nagy szerencséje, hogy itt található Németország, a világ harmadik gazdasági hatalma – én Kínával egyenrangúnak tekintem. Ráadásul alakul a föderáció az Egyesült Államok és az EU között. Elindult, nevén nevezték, s ha most még botladozik is, három-öt éven belül létrejön a közös piac, ami a világ gazdasági hatalmának kétharmadát adja majd, katonai hatalmának kilenctizedét, egy olyan stabilizáló keretet, amely képes lesz kigyógyítani a szélsőségekből az európai országokat.

Maga vagy sokat változott, vagy tényleg nem olvasta el, mi az a Jobbik, mielőtt elfogadta volna a főideológusi felkérést. Ha ilyeneket mondott volna Vonáéknak, a küszöbig sem jut el. Nem másik pártból, inkább másik bolygóról jön hozzájuk képest.

Nem is akartam elolvasni a Jobbikot. Nem érdekelt az a párt. Nem másnak, nem nekik akartam megfelelni. Azt akartam, hogy a Jobbik feleljen meg az én programomnak. Nem felelt meg. Pech. Talán fel kellett volna mérnem, van-e értelme ilyen programot megcsinálni, számolhattam volna azzal, hogy nem tudom elfogadtatni. Csak hát olyan ritkán adódik lehetőség alkotni, végiggondolni dolgokat, megpróbálni tenni, pláne egy párt nagyságrendű konstrukcióban. Kihívás volt. Annyit tudok mentségemül felhozni, hogy amikor láttam, hogy valamit rosszul mértem fel, azonnal levontam a konzekvenciákat.”