Az aranykor vége

„Hogy a teljes összeomlást és káoszt elkerüljék, az európai kormányok megkezdték a bankmentő csomagok összeállítását, később pedig már egész országok megmentését célzó – és így a befektetők pénzének megmentését is célzó – segítségnyújtást. Kiderült: adósságra nem lehet tartósan gazdasági növekedést alapozni. A magyar ember számára csillagászati összegek, eurótíz- és százmilliárdok röpködtek a levegőben.

Ezek után nem is lehet csodálkozni azon, ha az európai politikai vezetők szorosabb felügyelet alá kívánják helyezni a bankokat. Úgy tartja a mondás, hogy aki fizeti a zenészt, az rendeli a nótát. Márpedig az európai bankrendszer állami segítségre szorult, és az adófizetők pénzéből mentették meg. Érthető hát, ha szigorúbb szabályozás alá vetik a bankok működését Európa-szerte, és ma már nem számít tabunak, ha extraadót vetnek ki a bankokra valamelyik országban.

A bankszövetség elnökének kijelentése tehát igaz. Valóban egy új korszak kezdődött a 2008-as pénzügyi válságot követően. A politikai elit szép lassan visszaszerzi a hatalmat a pénzügyi elittől. Néhányan talán szomorkodnak emiatt, de azt hiszem, a többség aligha sírja vissza a 2008 előtti világot.”