„A himnusz eddigi verziója 2 perc 29 másodperces volt, szemben a többi ország nagyjából 90 másodperces himnuszával. A hosszúság és lassúság mellett engem mindig is leginkább a zenemű szomorúsága zavart, hiszen ha egy magyar sportsikernek örülünk, ha a győztes ott áll a dobogó legfelső fokán és boldogan integet, akkor nem feltétlenül egy szívszaggatóan gyászos dallamot akarunk hallani. Illetve mi még hagyján, hiszen hozzászoktunk a magyar himnusz tempójához és búskomor dallamához, ám a nemzetközi nézősereg egy eredményhirdetéskor őrjöngeni, ünnepelni akar. (...)
Az új verzió hivatalos elnevezése Magyarország Olimpiai és Sport Himnusza, de én simán el tudom képzelni ezt a változatot más alkalmakkor is, például tanévnyitón, amikor a nebulók szíve oly nehéz, hogy rájuk fér a lelkesítés, vagy szilveszterkor, amikor búsuljon a ló. Vagyis nem csupán a nemzetközi sportprotokoll-előírásoknak felel meg ez a profi módon megoldott másfél perc, hanem minden magyar ember szívéhez közel kerülhet, aki úgy érzi, régen tépi őt a balsors, és vágyik már egy víg esztendőre.”