Újabb támogatási forma lép életbe jövőre, ami százezreket érint
Januártól új lakhatási támogatás segíti a fiatalokat, amelyet albérleti díjra, vagy lakáshitel-törlesztésre fordíthatnak. Mutatjuk, melyik éri meg jobban.
Az "ismert spekuláns" pénzéből ugyanis nemcsak Orbán Viktor részesült, hanem Pesty László, Simon János, de például Horkay Hörcher Ferenc is.
"Ott voltam, de nem úgy" - ezzel a címmel tette ki a HVG.hu Misetics Bálint levelét annak kapcsán, miért is volt ő jelen a balatonszárszói találkozón. Ez, illetve a "mosakodás" kifejezés túlzottan nem tetszett Miseticsnek, így hát át is vitte írását a NOL-ra: ott legalább alapból nem kritizálták őt amiatt, hogy elfogadott egy lehetőséget, majd gyorsan igyekezett magáról levakarni a koszt.
Ezt csak azért írom, mert most, hogy a Heti Válasz leleplezte a civil és kevésbé civil szervezeteknek juttatott Soros-pénzeket, a jobboldal bizonyos szereplői nem tudnak anélkül egy jót sorosozni, hogy ne tennék hozzá: azért nekik is jutott a Soros Alapítvány pénzéből.
Az "ismert spekuláns" pénzéből ugyanis nemcsak Orbán Viktor részesült, hanem Pesty László, Simon János, de például Horkay Hörcher Ferenc is. Pesty volt a legkorrektebb, aki a HírTV Civil kaszinó című műsorában kijelentette, hogy ő nem fog sorosozni, illetve megtagadni a támogatást; a többiek viszont azért igyekeztek valamicskét el is tolni a dolgot maguktól.
Simon János például kijelentette, hogy Soros abszolút érdekből tevékenykedik, majd egy levegővel elmondta azt is, hogy "attól még, hogy valaki használt egy erőnek, nem biztos, hogy húsz év múlva is pozitívan ítéltetik meg”. Értik, ugye? Mert ennek már tényleg nem az érdek-, sokkal inkább az értékelvűséghez van köze, nem igaz?
Horkay is kifejtette nézeteit a Mos Maiorum Facebook-oldalán: "Először is: magam is élveztem a Soros-alapítvány támogatását, köszönet érte. De néhány dolog mégis fontosnak tűnik: a rendszerváltás idején, tehát a pártállamban nyilván mást jelentett a segítség, mint ma, egy működő többpárti demokráciában. S másfelől akkor nem egy meghatározott politikai irányba ment a segítség, mint ma, mert minden demokratikus erő részesülhetett belőle. Ja, és akkor látható volt, ma pedig nem mindig bevallott a támogatás. Amúgy semmi gond vele, ha nincs monopolhelyzetben. Legfeljebb ennyi: egy forráshiányos, viszonylag kis országban egy-egy milliárdos a demokráciát sértő módon tud politikai befolyásra szert tenni. Lásd Gyurcsányék hatalomra kerülését is."
Tiszta sor, nem? Ha mi is kapunk pénzt, az teljesen más, az rendben van, de ha csak a nekünk nem tetsző szervezetek, akkor könnyen meg lehet indokolni, az miként sértheti a demokráciát és teremthet monopolhelyzetet. Nagyon sokan érvelnek még így nyilvánosan és magánbeszélgetések során is: itt még csak nem is a nagyszerű filozófus, Hörcher Ferenc a lényeg, sokkal inkább az a magyarázkodás, amit nála sokkal fajsúlyosabb szereplők használnak saját tevékenységük tisztára mosására.
Azért ilyenkor mégis csak hiányolom a megszólalók részéről annak kritizálását is, vajon nem sérti-e a demokráciát és okoz-e monopolhelyzetet az, ha az állam nagyvonalúnak csak a Fidesz-közeli médiával, Fidesz-közeli szervezetekkel szemben bizonyul? Pedig ilyenkor még csak nem is egy magánember magántámogatásáról van szó, hanem közpénzek elosztásáról.
Persze, monopolhelyzetbe kerülni, nagytőkéstől pénzt kapni és egy politikai erőt elvtelenül kiszolgálni mindig lehet jó és rossz módon is tenni. Ahogy MSZP-vel összefogni, koalícióra lépni is lehet úgy, hogy az ember közben elutasítja az elmúttnyócévet és korszakot is igyekszik váltani. Mindig csak a pozíció, sosem az elvek konzekvens betartása a lényeg. Így a szép a demokrácia, nem igaz?
(A szerző sosem kapott pénzt Soros Györgytől)