Maszek

„Szín: CBA pénztársor

Szereplők:

Irén, CBA-pénztáros

Andrea, szomszéd CBA-pénztáros

Tóta W. Árpád, vásárló (...)

Andrea: Szerintem is.  Itt dicsekszik mindenkinek, hogy átmegy a trafikba, de azt is számold bele, hogy nincs ruha. Saját ruhában kell dolgozni!

Irén: Na ja, de azért az nem olyan nagy dolog. Az így van a maszeknál is.

Én: Mily meglepő és figyelemre méltó, hölgyeim, hogy Önök a maszek kifejezést alkalmazzák, ha jól értem, a független kisboltosra, aki nem egy afféle multinacionális láncnál dolgozik, mint a Tesco vagy a CBA. Hiszen éppen ő, az élelmes zöldséges, a kisboltos testesítené meg a győztes középosztályt, a kkv-t, aki megél a jég hátán is, ha hagyják. Maszeknak hívták őt a hetvenes és a nyolcvanas években, a magánszektor rövidítéseként, és ebben volt némi megbélyegző kirekesztés, hiszen a közellátásnak megvolt a maga központi, államilag stratégiai szövetségbe forrasztott intézménye, a Közért Vállalat. És most újra van ilyen, a CBA, azzal a különbséggel, hogy a Közért nem egyenesen a pártszámlára utalt. És ezen az alapellátáson kívül, megtűrt protokapitalistaként létezhettek a maszek zöldségesek, a magánszektor rövidítéseként, a fröccsöntők, a trafikosok és a lengyel piac, ahol a tehetséges és bátor vállalkozó gyarapodhatott a maga ügyességéből. Velük kezdődött a rendszerváltás.”