Kína új hangja

„Eric X. Li egy-két éve egyszerű sanghaji vállalkozó volt, aki kockázati tőkealapja menedzselésével töltötte idejét. Aztán gondolt egyet, és írt egy cikket az amerikai Forbes magazinba arról, hogy miért is remek a kínai egypártrendszer. Majd ugyanezt megírta a Foreign Affairs, a The New York Times, a Financial Times és más tekintélyes lapok hasábjain, előadásokat tartott, vitákon vett részt, s hamarosan kínai témában az egyik legismertebb – és leggyűlöltebb – nemzetközi megmondóember lett. Pár napja megjelent legutóbbi előadását 12 óra alatt 75 ezren nézték meg – popsztárok új klipjénél nem lenne magas ez a szám, de politikai elemzésnél nem jellemző az ilyen siker. És azt jelzi, hogy Li olyasmit feszeget, ami valahol mélyen mindenkit piszkál, akit érdekel a világ jövője.

Li elmondja: fiatalkorában azt verték a fejébe, hogy az emberiség története egyenes vonalú fejlődés az ősközösségtől a rabszolgatartó, feudális, kapitalista, szocialista rendszeren át a fényes végcélig, a létező világok legjobbikáig, a kommunizmusig. Aztán rájött, hogy ez a modell nem egészen tökéletes, s végül Berkeley-ben kötött ki. Az Egyesült Államokban aztán azt tanulta: az emberiség története egyenes vonalú fejlődés ezen, azon, amazon keresztül a fényes végcélig, a létező világok legjobbikáig, a liberális demokráciáig. Ő rutinos módon ebben már hamar kételkedni kezdett, visszatért Kínába, meggazdagodott, s elkezdte tanulmányozni a politikai rendszereket.”