A Harcosok klubja itt-ott kifejezetten szexi darab, de csak egy rekreációs céloknak tökéletesen megfelelő képdrog az agynak, semmi más.
„Az élet szép
Hét Oscar-jelölésével és három győzelmével (legjobb férfiszínész, legjobb külföldi film, legjobb zene) Roberto Benigni holokauszt-komédiája iskolapéldája annak, amikor egy filmet messze az értékein felül kezelnek – hiszen született már korábban is komikusi feldolgozása a holokausztnak, ráadásul semmivel sem rosszabb, mint a Benignié, csakhogy az Életvonat című komédiát nem lengte át a nagy nevettető pátosza. Meg is maradt kevesek kedvencének, míg a nagy nevettető bátor és fontos filmjével az Oscar-partik hősévé nemesedett. Nézhetjük persze úgy is, hogy 1999 az idegesítő giccsek versenye volt (futottak még: Ryan közlegény megmentése, Szerelmes Shakespeare), s e tekintetben Benigni nem tett mást, mint csatlakozott a nemzetközi élvonalhoz.
Harcosok klubja
Túlértékelt mozi nem csak rossz film lehet, és ezt David Fincher máig legnagyobb dobása kiválóan példázza. Igen, a Harcosok klubja intenzív, sötéten vicces és itt-ott kifejezetten szexi darab, de csak egy szórakoztató műfaji menet, rekreációs céloknak tökéletesen megfelelő képdrog az agynak, semmi más. Hogy nagyon sokan tengermély létfilozófiát, a kapitalista társadalmak (és az IKEA-bútorok) pengeéles kritikáját, egy 21. századi új vallás ígéretét látták benne, nos, ezzel kapcsolatban a film Tyler Durdenének biztos akadna pár rendkívül gonosz megjegyezése – és bárcsak a stáblista alatt végigmondta volna ezeket helyettünk!”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
