Vádirat a háborúk ellen
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
A Harcosok klubja itt-ott kifejezetten szexi darab, de csak egy rekreációs céloknak tökéletesen megfelelő képdrog az agynak, semmi más.
„Az élet szép
Hét Oscar-jelölésével és három győzelmével (legjobb férfiszínész, legjobb külföldi film, legjobb zene) Roberto Benigni holokauszt-komédiája iskolapéldája annak, amikor egy filmet messze az értékein felül kezelnek – hiszen született már korábban is komikusi feldolgozása a holokausztnak, ráadásul semmivel sem rosszabb, mint a Benignié, csakhogy az Életvonat című komédiát nem lengte át a nagy nevettető pátosza. Meg is maradt kevesek kedvencének, míg a nagy nevettető bátor és fontos filmjével az Oscar-partik hősévé nemesedett. Nézhetjük persze úgy is, hogy 1999 az idegesítő giccsek versenye volt (futottak még: Ryan közlegény megmentése, Szerelmes Shakespeare), s e tekintetben Benigni nem tett mást, mint csatlakozott a nemzetközi élvonalhoz.
Harcosok klubja
Túlértékelt mozi nem csak rossz film lehet, és ezt David Fincher máig legnagyobb dobása kiválóan példázza. Igen, a Harcosok klubja intenzív, sötéten vicces és itt-ott kifejezetten szexi darab, de csak egy szórakoztató műfaji menet, rekreációs céloknak tökéletesen megfelelő képdrog az agynak, semmi más. Hogy nagyon sokan tengermély létfilozófiát, a kapitalista társadalmak (és az IKEA-bútorok) pengeéles kritikáját, egy 21. századi új vallás ígéretét látták benne, nos, ezzel kapcsolatban a film Tyler Durdenének biztos akadna pár rendkívül gonosz megjegyezése – és bárcsak a stáblista alatt végigmondta volna ezeket helyettünk!”