Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Globálisan a vállalatok 30,6%-a, míg Magyarországon valamivel több mint 33%-a rendelkezik „elég jól” kidolgozott CSR vagy fenntarthatósági stratégiával.
„Érdekesség, hogy amíg Magyarországon a cégek több mint negyede a kommunikációra szánt források 11-25%-át költi a CSR/fenntarthatóság kommunikációjára, addig a globális válaszadók többsége (37,4%) a kommunikációs büdzséje legfeljebb tizedét költi ugyanilyen célokra (idehaza a vállalatok 17,8%-a költi költségvetése 0-10%-át CSR-re).
A CSR/fenntarthatósági programok eredményeit globális és hazai szinten is a döntő többség jónak ítélte, azonban jelentős a különbség ezek arányaiban. Míg az összes válaszadó 29,7%-a mondta ezt globális szinten, addig itthon sokkal elégedettebbek a szakemberek: több mint 44%-uk ítélte meg így a projektek eredményét.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mennyire érdeklődik a sajtó a CSR témák iránt. Amíg a nemzetközi szakemberek közül legtöbben úgy látják, hogy az újságírók érdeklődőek (52%), addig itthon csak a kommunikációs szakemberek 24,4%-a mondta ugyanezt, a legtöbben (28,9%) úgy gondolják, a sajtó munkatársai közömbösek a téma iránt.
A CSR/fenntarthatósági célokra fordítható költségek globális és hazai szinten is stagnáltak a vállalatok mintegy 40%-ánál, a nemzetközi tendenciákkal ellentétben itthon azonban többen csökkentik a CSR-re szánt keretet.
A globális és a hazai célok között is kiemelt helyet kapnak a közösségi és CSR programok, a hulladékok újrahasznosítása. A nemzetközi eredménnyel szemben (6,9%) itthon sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségügyi programok támogatására (34,9%).”