Te mit tennél, ha pápa lennél? – Öt kontinens fő kihívásai az Egyház számára

„Vegyük először Latin-Amerikát, ahol manapság (a Karib-szigetekkel együtt) összesen 493 millió keresztény él. Itt a legfőbb és legdrámaiabb kihívást kétségtelenül a szekták terjedése jelenti. Ebben a térségben a katolicizmus óriási számbeli növekedést él át, ám mindmáig megőrizte azt a szervezeti és vallási identitását illető sérülékenységét, amely a 16. század óta jellemzi. Egyetlen évszázad alatt a megkereszteltek létszáma 70 millióról 425 millióra emelkedett, ami hozzávetőleg hatszoros növekedést jelent. Így ma ők képviselik a világ katolikusai összességének 35 százalékát. Viszont itt egy olyan katolicizmusról van szó, amelyet általában a hagyomány alapján fogadnak el, s amely elsősorban a népi vallásosságra és jámborsági gyakorlatokra alapul, nem pedig az egyház életében való aktív és tudatos részvételre. Ezt a gyengeséget használják ki a pünkösdista szekták, amelyek Észak-Amerikából érkeznek, s amelyek – ha hihetünk a statisztikáknak – az elmúlt húsz évben elhódították a Katolikus Egyház híveinek mintegy 20 százalékát. Sokan várják, hogy talán az argentin pápa képes lesz valamiféle utat találni ebben a kérdésben, olyan új irányt mutatni, amely nem merül ki egyszerűen csak az ellentámadásban.

Európában és Észak-Amerikában a katolikus közösségeknek (melyek Észak-Amerikában 85 millió, Európában 277 millió megkeresztelt tagot számlálnak) elsősorban a szekuláris kultúra környezeti hatásai miatt kell súlyos próbát kiállniuk. Itt a felvilágosult közvélemény az azonos neműek házasságát és a homoszexuálisok egyenlő jogainak biztosítását követeli, valamint az abortuszhoz (az úgynevezett »választáshoz«) való jogot, a mesterséges megtermékenyítés egyházi elfogadását, és a »szabadságot« az élet végének eldöntése kérdésében. Ehhez a válsághoz az »öreg kontinensen« a jövő szempontjából még fenyegetőbben hozzájárul a papok számbeli utánpótlásának hiánya, az egyházi hivatások krízise. Innen származik az a követelés is, hogy változtassák meg a cölibátus törvényét és adják meg a helyi püspököknek a jogot, hogy kipróbált nős férfiakat (viri probati) szentelhessenek pappá.”