Helyben járás

2013. április 20. 12:35

Az a kormány, amely „hadakozik” az offshore lovagok ellen, ne talicskázzon ki állami milliárdokat adóparadicsomokba gondosan rejtett tulajdonosi hátterű cégeknek.

2013. április 20. 12:35
Kriván Bence
NOL

„Társadalomnak és politikának egyaránt hatalmas adóssága van a korrupció elleni fellépésben. A társadalom termeli ki politikusait, így naivan joga van azt hinni, hogy hatalomra jutásukkor ők majd tényleg fellépnek a hazai össztermék ötödét felzabáló feketegazdaság ellen.

A pártok ezt rendre meg is ígérik. Még a szavazás előtt. Utána pedig a szokásos koreográfia következik. Azt nem mondhatni, hogy nem tesz erőfeszítéseket a jelenlegi kormány a korrupció ellen, de a végrehajtott intézkedések eredményével nincs mit dicsekedni. A tűzzel-vassal történő rendrakás igényét már a kormányalakításkor feladták. Akkor a Sólyom László köztársasági elnök vezette Bölcsek Tanácsa frontális támadásra szólított fel a korrupció ellen, s ehhez egykötetnyi ajánlást is megfogalmazott. »Ehhez huszárroham szükséges, példát kell statuálni« – hangoztatta Sólyom egy 2010. júniusi konferencián.

Hogy a példastatuálás mennyire sikerült, azt mindenki láthatja, még csak tágra nyitott szem sem nagyon kell hozzá. Már az elhíresült orbáni figyelmeztetésen, a »ne mi nyerjük a legtöbbet«-en is túllépett az idő, más mottó szerint osztják a lapokat, és már cinkelni sem kell őket. Az olyan alapelvárásokról nem is szólva, hogy az a kormány, amely látványosan »hadakozik« az offshore lovagok ellen, legalább maga ne talicskázzon ki állami milliárdokat adóparadicsomokba gondosan rejtett tulajdonosi hátterű cégeknek.

S ha már megtette, legalább ne mosakodjon azzal, hogy a 74 kivételezett cég projektjeivel Magyarország épülését szolgálja. Meg másét is. Sólyomék célként azt fogalmazták meg, hogy a korrupciós világranglistán tíz éven belül húsz helyet javítva érjük el a 27. helyezett Szlovénia szintjét. Jó úton járunk. Már csak tíz ország van köztünk. A rossz hír, hogy mi egy helyben állunk, a szlovénok jönnek le hozzánk.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
toportyántiszteletes.
2013. április 20. 16:42
Nekik szabad,elvégre komoly lemaradásuk van,ők csak 1 székházat tudtak eladni és abból szőlőbányát venni...
miloka
2013. április 20. 15:26
Milyen jellegzetes szoclibs írás. Úgy általában vádaskodik. "...legalább maga ne talicskázzon ki állami milliárdokat adóparadicsomokba gondosan rejtett tulajdonosi hátterű cégeknek." Esetleg valami konkrétum is lenne? Már tele a padlás a sok általánosításukkal. Ha meg valami konkrétummal kellene alátámasztani, csak hebegnek habognak.
mép
2013. április 20. 13:13
Az egyetlen helyes megoldás: Nem juthat állami pénz nem nyilvános tulajdonosi hátterű céghez, még alvállalkozóként sem. Amennyiben ez az elv sérül, üres szólam a korrupcó elleni küzdelem. 2002 -ben a közbeszerzés két lépcsőre volt tervezve: - Az első lépcsőben minősítették volna a jelentkezőket, alkalmasak - e a feladat elvégzésére. - A második lépcsőben 1 Ft előnnyel már nyerni lehetett volna. Ekkor működne a közbeszerzés is korrupviómentesen.
Agricola
2013. április 20. 13:04
Kriván Bence törekvése, hogy mindent összemosson: „A társadalom termeli ki politikusait, így naivan joga van azt hinni, hogy hatalomra jutásukkor ők majd tényleg fellépnek a hazai össztermék ötödét felzabáló feketegazdaság ellen. Azt nem mondhatni, hogy nem tesz erőfeszítéseket a jelenlegi kormány a korrupció ellen, de a végrehajtott intézkedések eredményével nincs mit dicsekedni.” Bodoky úr ezt írta 2009. június 4.-én: „A lichtensteini botrány legnevesebb érintettje Klaus Zumwinkel, a német posta elnöke volt, aki még aznap lemondott, hogy meggyanúsították és házkutatást tartottak nála, majd le is tartóztatták potom egymillió adóoptimalizált euró miatt. Zumwinkel lebukása sokkolta a német közvéleményt: a kormány megengedhetetlennek nevezte, hogy a felső tízezer tagjai megkerüljék a közteherviselést, az újságok pedig arról cikkeztek, hogy a jóléti társadalmak válságának egyik fő oka az, hogy a gazdagok adóparadicsomokba rejtőznek a társadalmi szolidarítás erkölcsi és törvényi kötelessége elől. Ehhez képest ma Magyarországon aligha várhatjuk, hogy Bajnai miniszterelnök a rettenetes adómorálra apellálva lemondásra szólítsa fel egykori mentorát, a HVG szerint 800 millió forintot (cirka 2,8 millió eurót) Ciprusra optimalizáló Simor jegybankelnököt, hiszen maga is vastagon érintett hasonló ügyletekben.” A Bajnai kormány semmit sem tett például az ellen, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke Simor András vagyonkáját Ciprusra „adóoptimalizálta”. A mostani kormány viszont bírálta ezért Simort és rábírta arra, hogy hozza haza vagyonkáját. Ezt a két különböző viselkedést egybemosni, óriási arcátlanságra vall. A „Szabad Sajtó” ezt az arcátlanságot megengedheti magának
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!