Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az álláskeresési járadék egyszerűen nem töltötte be régen, és nem tölti be most sem az alapvető funkcióját, hogy pénzügyi támaszul szolgáljon az álláskeresőnek.
„Varga Mihály, az új nemzetgazdasági miniszter adott a HVG-nek egy interjút, ahol úgy érvelt: »azért jár csak 3 hónapig a segély, hogy az állásukat elvesztők mielőbb visszatérjenek a munkaerőpiacra«. Arra az újságírói felvetésre, hogy ez Brüsszel szerint 3 hónap alatt lehetetlen, Varga a közmunkaprogramra hivatkozott, ami szerinte »azt jelenti, nem kell kiesni a munka világából«. Sőt, ezt fokozta is azzal: »inkább a közmunkát finanszírozzuk, mint olyan átképzéseket, amelyek sehová nem vezetnek«.
Az érvrendszer ismerős. De vajon mindazok a dolgozók és vállalkozók, akik fizetik a munkaerőpiaci járulékot (és az egészségügyit, mert onnan is megy pénz a foglalkoztatási alapba), ők is ezt akarják? Azért fizetni a járulékot, hogy azután el lehessen menni közmunkára 1-2-3, vagy akár 6 hónapra, nettó 49 ezerért? Erre kell elkölteni csaknem 154 milliárd forintot az idei költségvetésben?
Nem lenne jobb inkább tovább kapni egy magasabb összegű álláskeresési járadékot? Nem lenne jobb lehetőséget kapni a tanulásra, még ha ez nem is garancia, csak nagyobb az esély a sikeres elhelyezkedésre? Magam járulékfizetőként inkább az utóbbi lehetőségeket választanám.”