Az eredetvédelem kulturális kérdés. Pontosan leírja az adott korszak alkotásaival szemben megfogalmazott értékítéletet, valamint tisztázza az adott kor megértési szintjét az elődök munkájával és a jelenkor igényeivel kapcsolatosan.
Ezen túl pontosan megmutatja az adott kor emberének élet- és korismeretét.
Az adott kor emberének értékrendjét. Egy eredetvédelem korszerűsége, hitelessége, fontossága pontosan lemérhető annak sikerességéből.
Tehát az én értelmezésemben az eredetvédelem nem más, mint az elődök munkájának megértéséből adódó megbecsülés kifejezése és az adott kor rezdüléseihez való alkalmazkodni tudás jövőt féltő megfogalmazása.
Az eredetvédelmi rendszer nem a termelőt szolgálja, hanem az érdeklődő közönséget. A ma Tokajban kialakított eredetvédelmi rendszer minden termelő megelégedését kívánja bírni, ami hitelességét csorbítja. Nem arra utalok, hogy a rendszer annál tökéletesebb minél többen a termelői csoportból elégedetlenek vele, hanem, hogy a célját, a közönség hiteles kiszolgálását soha nem veszítheti el mint célkitűzést.
Ebből adódóan az eredetvédelem kialakítása egy adott korban a bátor emberek feladata és felelőssége. Sikerét a következő generációk mérik.
Véleményem szerint Magyarország azonosítására ma a világban elsődlegességgel és századokra visszanyúló igazolással a Tokaji elnevezés és a mögötte rejlő tartalom bír. Egyszóval Tokaj, ma Magyarország legnagyobb megbecsülést érdemlő kincse. Tokaj korszerű, működőképes eredetvédelmének megalkotása és érvényesítése ma az egyik legfontosabb országos szintű feladat, hatalmas felelősséggel.
Engedjenek meg egy rövid történelmi áttekintést a borvidékre vonatkozóan az általam értelmezett, a korunkban történő események összevetésére alkalmas nézőpontból a teljesség igénye nélkül. Az elnevezés védelmének hivatalos története 1737-ig nyúlik vissza, amikor is egy királyi rendelet a Tokaji elnevezés használatát egy lehatárolt borvidék boraira engedélyezte. Ezzel megszületett a világ első eredetvédett bora.
Ennek a rendeletnek a megalkotását az előtte lévő évszázadokban elvégzett kitartó és sikeres munka tette szükségessé, valamint a sikeresség egyik velejárójának, a visszaéléseknek a megjelenése. Nem szabad azonban megfeledkezni az ez irányú termelői kezdeményezésekről illetve a korszakban élő borvidéki gondolkodók felismeréseiről sem, mint generáló tényezőről, melyek évtizedekkel megelőzték a felső hatalom kinyilvánítását. A rendelkezést követő időszak Tokaj legsikeresebb időszaka volt történelmében. Hozzá kell tenni, hogy a sikeresség környezetében megjelentek a mesterségesen alkotott bürokratikus nehezítő tényezők, - melyek ugyancsak a sikeresség velejárói -, kiváltképp, ha az országnak nincs igazán önrendelkezése. A mai kor emberének részben az épített környezet, részben a felismerő gondolatok üzennek ebből a korszakból. Erre az időszakra tehető a világon elsőként kialakított területi klasszifikációs leírás is.
A következő évszázad magasabb igénnyel állt a Tokaji borok minőségi megfogalmazásával szembe. Az igények teljesítése nem sikerült maradéktalanul. Az 1848-as események hatására a bürokratikus nehézségek enyhültek, azonban a korszerű borkészítési technológiák bevezetésével szembeni ellenállás nem változott. Az évszázad végén egy megújulást eredményező természeti sorscsapás érte el Tokajt is, mely a szőlők majdnem teljes kipusztulásával járt. Nyilván a borhamisítások korszaka következett, melyet a lecsökkent termelés generált. A század végén ennek okán is születhetett meg Magyarország első bortörvénye, mely a hamisítások megakadályozására íródott, bár a borkezelésekkel megengedő volt.
A XX. század eleje új bortörvény hozott, mely a filoxéra utáni újjáépítés környezetében kialakult helyzetet próbálta kezelni szigorításaival és egyben egyértelműsíteni a borkészítés szabályait. Az ezután következő törvények, az eredetvédelem meghatározásait pontosították, bár a kor igényeihez mérten hol megengedőek voltak, hol szigorúbbak. Lekövették a bekövetkezett országhatár módosulásokat, illetve próbálták meghonosítani a hegyközségi önrendelkezés gyakorlatát.