Etikus újságírás nélkül megszűnik demokrácia

„Ön szerint melyek a legjobb stratégiák egy modern médiavállalat számára az etikai szabályok betartására?

A hagyományos média és az újságírás világa megváltozott. Ami viszont a régi maradt, az a jó újságírás etikai parancsa. A minőségi újságírás referenciaértékei – a pontosság, a megbízhatóság, a pártatlanság, az emberiesség, a közönség tisztelete – sarkalatos pontok maradtak, és továbbra is ezek teszik hasznossá és hitelessé a tartalmat a szélesebb közönség számára.

A hírmédiának minden platformon biztosítania kellene, hogy szerkesztési és tudósítási teljesítménye jó minőségű legyen. Emellett azt is fel kellene ismernie, hogy az etikai szabályok lényeges részei a menedzsmentnek és a tulajdonosi szerkezetnek. A jó vezetés szabályainak betartása éppen olyan fontos az etikus újságírás szempontjából, mint a szerkesztőségi tagoknak szánt előírások.

A médiának magának kell belső ellenőrzéseket végeznie, hogy megbizonyosodjon róla, biztosítja mind a vállalati szociális felelősséget, mind az etikus gyakorlatot. A belső monitoring-rendszerek azért fontosak, hogy lássuk a teljesítményünket, és fejleszthessük az etikus újságíráshoz szükséges körülményeket. Semmi értelme jó szándékú, nagyképű nyilatkozatokat tenni anélkül, hogy a gyakorlatban is megvalósulna egy problémamegoldó rendszer, és bizalmon alapuló kapcsolat épülne ki a közönséggel, valamint hogy az újságírónak is megadná az etikus munka biztonságát, lehetőségét.

Ön szerint melyek az internet legfenyegetőbb hatásai az etikus újságírásra nézve?

Egyértelmű, hogy az információs tér töredezettsége, a sok-sok új kiadvány és a közösségi média hatása lökést adott a sokszínűségnek. Több vélemény és gondolat érhető el ma, mint korábban bármikor, és a közönség is részévé vált a hírek gyűjtésének és terjesztésének. Ez jó, de vannak hátrányai is. Sajnos a pontatlanságtól, a pletykától, a spekulációtól és a gyűlöletbeszédtől védő etikai garanciák gyengültek. Az azonnali közzététellel járó rohanás elkerülhetetlenül problémát okoz a hírek, a képek ellenőrzése terén – legyen szó akár kommentekről, akár újságírói munkáról.

A közösségi média és a blogolás nem helyettesíti az ellenőrizhető és meggondolt újságírást, amely ma kevésbé szól a hírközlésről, mint inkább az események kontextusba helyezéséről, hátterek és elemzések kínálatáról. A szabad kommentelés és az újságírás keverése veszélyeztetik az etikus újságírás alapjait és ebben nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt.

A hagyományos médiamárkák élvezik leginkább a közönség bizalmát online felületeken is. Az emberek továbbra is hiteles információra vágynak. De hogyan elégítsük ki az etikus újságírás iránti elvárásokat, amikor jelen van a minél nagyobb gyorsaság érthető igénye is? Az EJN azért van, hogy előmozdítsa a médiaértést, a független újságírást, és olyan felelős információs látképet segítsen teremteni, amely politikai befolyástól és jogi korlátozásoktól mentes.”