Nem a volt ügynökök gátolják a múlt feltárását

„Mire fel ez a konokság az Alkotmánybírósággal szemben? December-januárban több paragrafust úgy semmisített meg az Ab, hogy jelezte, a szándék nem rossz, viszont a paragrafusok rosszul vannak megfogalmazva. Ehhez képest a Fidesz változatlanul belepakolta a kifogásolt részeket az alkotmányba, hogy az Ab még véletlenül sem férhessen hozzájuk.

Érdemes elolvasni Bihari Mihály alkotmánybíró indokolását, aki az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó határozat előterjesztője volt. Bihari nem foglalkozott tartalmi kérdésekkel, csak jelezte, hogy formailag bizonyos kérdések nem tartozhatnak az átmeneti rendelkezések közé. Tehát, ha az alkotmányozónak az a szándéka, hogy ezt az alaptörvényben akarja szabályozni, akkor pakolja is be oda. Ez nem konokság, hanem figyelembevétele az Alkotmánybíróság észrevételeinek. (...)

»Az ország lassabban tud megszabadulni a kommunista örökségétől, mint azt 1989-ben gondoltuk« – egy mondat az ön szerint »közepesen sikerült beszédből«. Hol van a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amit 2012. május 15-re ígért a kormány?

Ez is azt mutatja, hogy igazam van.

Megint csak az apparátus aknamunkája?

Nem, ez belső politikai vita. Vita van arról a Fideszben, hogy mi legyen a bizottság célja, feladatai, milyen eszközei legyenek, kinek kell feltárni a múltat, a bizottság egy kormányzati szerv vagy egy civil szervezet legyen? Minden ügynök nevét hozzuk nyilvánosságra, kik az áldozatok, azok is ügynökök voltak, akiket megzsaroltak, akik igyekeztek nem ártani és így tovább? Én a nyilvánosság pártján állok, erős jogosítványokkal rendelkező bizottság kell a múlt feltárását illetően. Minimum 1956 novemberétől a dokumentumokat személyekre lebontva nyilvánosságra kell hozni.

Hány embert érintene ez ön szerint a Fideszben?

Nem sokat. De higgyék el, marhaság az az összeesküvés-elmélet, hogy a volt ügynökök gátolják a múlt feltárását. Ez egy érdemi, szakmai vita a Fideszben.”