Vörös csillag, horogkereszt

„Mindenki emlékezhet két figurára: Bácsfi Dianára és Fratanolo Jánosra. Előbbit elítélték nyilaskereszt viseléséért, míg utóbbi pert nyert Strasbourgban a vörös csillag hordásáért. Mi lett az eredmény?! Tovább lehetett emlegetni a kettős mércét. Újabb jogalapot sikerült szolgáltatni az euro-szkeptikusoknak. Míg a baloldalon lehetett sandán mosolyogni, hogy lám pert vesztett az állam Strasbourgban és ugye hogy mi megmondtuk, hogy a vörös csillag egy tisztes munkásmozgalmi jelkép.

A törvénynek tehát nem volt pozitív társadalmi hatása. Arra azonban jó volt, hogy szélsőséges csoportok kijátsszák a demokratikus rendszer nyújtotta kiskapukat, ezáltal provokálva a társadalmat. Nem lett tőle kevesebb a kommunista és nem lett tőle kevesebb a náci. Nem lett elutasítottabb a nemzetközi és a nemzeti szocializmus. Ellenben a kommunista csoportok legitimációt nyertek, míg a szélsőjobboldali tömörülések erőre kaptak. Nem is beszélve arról, hogy a pereskedés folytán még az államnak kellett kárpótlást fizetni a Munkáspárt 2006 tagjának, ami különösen felháborító, mivel az én adóforintjaimmal lett volna gazdagabb ez a komcsi – önmagában ironikus –, ha nincs Kövér László leleménye.

A zöld illetve vörös bolsevikok ugyanakkor imádják eljátszani az áldozat szerepét. Az effajta szabályozásokkal tehát pontosan ezt a pozíciót garantálja az állam számukra. Ha az állam kivonulna erről a területről, éppen ezt a visszás helyzetet számolná fel. Nincs szükség állami beavatkozásra – azaz a szabadság korlátozására – mivel ezzel csak ezeknek a szervezeteknek a kezére játszik. A totalitárius eszméket és ezek jelképeit a társadalomnak kell elutasítania. De ahhoz előbb szemtől szemben is találkoznia kellene ezekkel a problémákkal. Speciel nagyon örülnék neki, hogy ha látnék olyan embereket, akik ezeket szimbólumokat viselik. Mert onnantól kezdve vége lenne a himihumizásnak. Akin sarlókalapács van meg vörös csillag, az többet nem jöhetne azzal, hogy micsoda nyugatos szociáldemokrata. És akin ott fityeg a horogkereszt, az sem adhatná elő, hogy ő igazából polgári radikális. Tiszta helyzet teremtődne, és végre kiderülne ki hol áll. Hogy ez sértené a zsidóságot és a kommunizmus áldozatait? Igen. De a hosszú távú megoldás mégis csak ez lenne. Elsősorban az ő érdekükben.”