Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A HVG címlapja alapján legalábbis kommunista csapatok veszik át itt hamarosan az irányítást.
„Vajon milyen lenne egy karlendítő SS-tisztet ábrázoló HVG-címlap, alatta a felirattal: »Németország kezében Európa sorsa«? Esetleg egy Orbán–Merkel egyeztetés után a német katonák bevonulását ábrázoló kép, »A birodalom visszavág« címmel? Hát nem lenne hatásos, hovatovább, rendkívül szellemes?
A fentiek helyett »Gyertek haza!« felirattal jelenik meg a HVG holnapi száma, rajta a jól ismert szovjet elvtárssal, akivel, úgy tűnik, most valami egészen elképesztő dologról állapodott meg Orbán. Szó is van a címlapsztori rövid összefoglalásában egy »méretes pénzügyi csomagról«, egy IMF–hitel kondícióit is meghaladó állampapír-jegyzésről. »Mit ad a pénzügyi segítségért cserébe Magyarország?« – teszi fel a kérdést a HVG, ismét rendkívül hatásosan ezzel zárva a cikket. Izgulhat hát az olvasó, mi fog most történni! Egy inkább liberális irányba húzó ismerősöm már fel is tette Facebook–on az egymilliárd rubelt érő kérdést: vajon az útlevele azért érvényes marad eztán is minden országba? És valóban: a címlap alapján egyértelműnek tűnik, hogy a gazdasági megállapodás ránk eső része minimum a szovjet csapatok fogadását fogja jelenteni, valamint a népköztársaság újbóli bevezetését.
Vagy ennyire azért nem lesz durva a helyzet? Lehetetlen, a HVG címlapja alapján legalábbis kommunista csapatok veszik át itt hamarosan az irányítást, és aztán újabb negyven évre bukhatjuk a nagy szabadságot. Hogy honnan jönnek ezek a kommerek most, 2013-ban? Rejtély. A HVG szerint nyilván Oroszországból, amely magával kell vonja az egyértelmű következtetést, hogy akkor a Merkel-lel való gazdasági megegyezés is a III. Birodalomnak való behódolás lenne.
Vagy csak szimplán inszinuál a HVG? El sem merem képzelni. Mindenesetre érdemes leszögezni, hogy a keleti nyitás fedőnevű program kizárólag gazdasági talajon működhet, de persze ott sem minden esetben – elég csak visszagondolni a tavalyi azeri botrányra, melyből egyértelműen kiderült, hogy a gazdasági kapcsolatokat nem szabad összekeverni közjogi–kulturális kérdésekkel. A Jobbik persze ebbe az utcába látványosan besétált, baráti országként, testvéreinkként tekintve az azeriekre, melynek nyomán a morális árulást illene gyorsan elfelejtenünk, mintha csak meg sem történt volna.
És az is igaz, hogy Oroszország közjogi berendezkedésén, tekintélyelvű hatalomgyakorlásán is van mit bírálni. Emellett azonban gazdasági téren igenis lehet nyitni az irányukba is, hacsak nem bizonyul az összeférhetetlennek saját demokratikus berendezkedésünkkel és nyugatos szemléletünkkel. Oroszország pedig nem egyenlő a Szovjetunióval, és hacsak nem ennek ellenkezőjét szándékozik bebizonyítani a HVG holnapi számában, vagy éppen nem egy Ramil Safarov–szintű újabb civilizációs vállalhatatlanságra fog rámutatni, bizony kimondható: az olcsó hatásvadászat kedvéért egy rendkívül ízléstelen címlappal borzolja a kedélyeket. Ami, tekintve, hogy utcai plakátokra a Heti Válasz mellett náluk futja, még inkább vállalhatatlannak mondható.”