Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Szerettem volna az otthoni viszonyokat magam mögött tudni, családommal ezért költöztünk Izlandra. Interjú.
„Mindenképpen szerettem volna az otthoni viszonyokat magam mögött tudni, családommal ezért költöztünk Izlandra. Ez persze nem úgy történik, hogy az ember ül odahaza és kedden kitalálja, hogy szerdán a gejzírek mellett fog dolgozni. A neten számtalan országban lehet tornaedzői állást találni, mehettünk volna Amerikába vagy Ázsiába is, végül itt, a nyugalom szigetén kötöttünk ki. (...)
Otthon olykor egy héten hat napot töltöttem távol a családtól, aminek semmi értelme nem volt. Ebből lett elegem, többek között ezért hagytam el Magyarországot. Korábban a megélhetésért minden munkát elvállaltam, de az nem volt normális, hogy én a fővárosban csapolom a sört, miközben a feleségem és két lányom Sopronban van. Akkor már sokkal inkább Izland, ahol együtt vagyunk, a napi megélhetésünk is biztosított, tudunk tervezni és jóval kevesebb stressz ér bennünket, mint Magyarországon. Én továbbra is nagyon szívesen élnék és dolgoznék odahaza, ha lenne olyan értelmes elfoglaltság, amely mellett a család biztonságosan létezni tud. Mi nem azért jöttünk el, mert utálunk otthon lenni, hanem azért, mert képtelenek voltunk normálisan megélni. Ezzel manapság az összes országot elhagyó ember így van. (...)
Más a vágy, és más a valóság. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mondatják velem, hogy Magyarországon nem lenne egyszerű a helyzetem. Hegyekben állnának a csekkek, vakargathatnám a fejem, hogy melyiket fizessem be? A házamra felvett svájcifrank-alapú hitel törlesztését az olimpiai életjáradékból oldom meg, ezt sem szégyellem. Érdekes, hogy a magyar ember otthon sokat morog, de amint kikerül külföldre, rögtön tud alkalmazkodni a szabályokhoz. Amúgy tényleg jól vagyok. Várom a tavaszt, ami Izlandon nem létező fogalom, hogy menjünk kirándulni, felfedezni a vidéket. Nincs semmi bajom. Reggel felkelek, elmegyek dolgozni, nevelem a gyerekeimet. Csak idegeskedni nem kell semmin. Nem leszek gazdag ember sohasem. De nem is erre vágyom. Hanem a nyugodt, biztonságos életre. Számomra mindez bőven elég. Én most itt találtam meg a nyugalmamat. De nekem sem Izland, sem Amerika, sem más ország soha nem lesz a hazám. Az mindörökre Magyarország marad.”