Akik mellett elmész

A kinti téli hidegen átsietve beértél a kellemesen langyos munkahelyre? Hazaértél a jól befűtött lakásba? Elhelyezkedtél kényelmesen a székedben, előtted a monitorral, hogy sztorikat olvass a külvilágról? Akkor tessék, itt vannak a sztorik a külvilágból. Az 52történet blog egyszerű élettörténeteket közöl random hajléktalanokról, akik nem jól befűtött lakásból mennek hidegen keresztül a kellemesen langyos munkahelyekre, hanem ott maradnak kint, két fedél, két hajlék között, ki ezért, ki azért.

Olvashatunk a melegburkoló Sanyiról, aki Németországban is sikeresen dolgozott. Miután egy munkahelyi balesetben elvesztette az egyik ujját, megváltak tőle a munkaadók; s miután idő előtt hazajött, rájött, hogy felesége megcsalja őt. A különválás után, munka nélkül az utcán találta magát. Tizenhét éve él a budapesti operaház környékén. „Nem szabad, Szerelmesnek lenni!” – mondja.

Két év sorkatonaság és 18 évnyi bányászmunka után került az utcára Attila. Felesége és két gyermeke meghalt egy autóbalesetben, majd szülei is elhunytak. Nem akart tovább küzdeni, nem is volt kiért. Tizenkét éve él az utcán. Egyszer volt hajléktalan szállón, de megbánta, mert fürdés közben ellopták minden ingóságát, a tolvajt nem tudták előkeríteni. Egy helyen alszik az utcán, télen, nyáron, kartonpapíron. „Élem az életem, ahogy tudom.”

A szülei által vert László a saját kérésére került nevelőotthonba. Később nevelőszülőkhöz került, akik a pénzért tartották, aztán szélnek eresztették. A bűn útját választotta, a börtön után pedig nem kapott munkát sehol, végül a bűnözésnél kötött ki megint. Végül otthagyta azt a társaságot, az utcát választotta, együtt él egy hajléktalan nővel, aki minden este bemegy egy hajléktalan szállóra és megfürdik. Ha van miből, akkor meg is főz és kiviszi Lacinak az ételt. „Szeretem ezt az életet, nem bántanak Pisti!” – mondja a blog szerzőjének.

Imre édesanyja szülés közben halt meg, édesapja 1986-ban. Családot alapított, gyerekei születtek, de felesége megcsalta őt, Imre pedig megverte őt és a szeretőjét. A válás után otthagyta családját, végül az utcára került. Egy gyerekkori autóbaleset miatt gerincsérülése van, nem tud dolgozni. Egyedül él egy fűtetlen fóliával kibélelt sátorban a fővárosban. Nem sok emberrel, kommunikál, nincs sok barátja, ismerőse. „Nem foglalkozok senkivel.”

Csak 25 éves Kornél, de három éve egy erdei faházban él barátnőjével és két barátjával. Alkoholista szüleivel a szerb határ mellett nőtt fel egy faluban. Általános iskola után nem tanult tovább, elment állatokat nevelni egy farmra, ami csődbe ment, így elvesztette munkáját. Kéregetett, majd egy erdész segítségével a fűtés nélküli faházba költözhetett társaival, cserébe bedolgoznak az erdésznek. Az erdész megengedte, hogy a kidőlt fákat eltüzeljék. Februártól, ha minden a papírforma szerint megy, akkor egy építkezésen áll majd munkába.

Nem adja fel.