„A civil élet helyett Istenre mondtam ki az igent”

„– Úgy éreztem, teljes életet élek, mégis kiderült, a legfontosabb, az elköteleződés, hiányzott az életemből. A menyasszony, a család, a civil élet helyett Istenre mondtam ki az igent, s azóta sem jutott eszembe egyszer sem, hogy nem így kellett volna döntenem. Amúgy a házasságnak is megvan a kockázata, azon múlik minden, milyen a kapcsolat a felek között. Esetemben kisebb a kockázat, hiszen Isten tökéletes, csak én szúrhatom el a viszonyunkat... Csak egyszer gondoltam rá, mi lett volna, ha nem így döntök: találkoztam a hajdani kedvesemmel, a férjével, a két gyerekükkel, s átsuhant rajtam, akár az enyémek is lehetnének... De nem volt bennem semmiféle kétes, rossz érzés, hiszen két, három, öt gyerkőc helyett az egyházközségben sokkal többel foglalkozhatok, segíthetem őket. S egyúttal rengeteg új „nagymamám” is lett Füreden. Nemhiába: Jézus megígérte, hogy százannyit ad.”