„A kormányzati kommunikáció nagymellényű semmitmondásának újabb bizonyítékát szolgáltatja a korrupció-ellenes világnapon kiadott közlemény, ami gyakorlatilag copy-paste módszerrel átveszi a tavalyi közlemény lózungjait - és még be is linkelik a tavalyi ígéreteket anélkül, hogy az eredményekről számot adnának. A kormány egy újabb évet töltött el anélkül, hogy bármilyen megoldást kínáljon azzal a problémával szemben, ami a Sólyom László korábbi köztársasági elnök által felkért Bölcsek tanácsa szerint Magyarország jelenkori működésének egyik legnagyobb tehertétele. (...)
A korrupció elleni harc egyik sarokköve lehetne az átlátható és számonkérhető állam – azonban a magyar állam egyre titkolózóbbá válik. Hogy a polgárok milyen nehezen férnek hozzá a közérdekű adatokhoz, azt az elmúlt évek információszabadsággal kapcsolatos perei – MVM, Malév, Paks stb. – bizonyítják. Az állampárt elszabotálta a pártfinanszírozás civilek által szorgalmazott újraszabályozását, elmaradt az erős lobbitörvény megalkotása, amely a nagyvállalati érdekekek érvényesítését keretek közé szoríthatná a politikai arénában. A közérdekű bejelentők (ún. whistleblowerek) törvényi védelme még mindigcsak papíron létezik. Az új Polgári Törvénykönyv lehetőséget teremt az állami és önkormányzati szervek számára a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos kérdések elhárítására üzleti titokra való hivatkozással.
A gyűlöletbeszéd elleni tüntetés bebizonyította, hogy vannak olyan közös ügyeink, amelyek mellett párthovatartozástól és szekértábortól függetlenül képesek vagyunk együtt, hatékonyan fellépni. A Milla álláspontja szerint nem csak a nácik elleni összefogásnak, hanem a korrupció elleni küzdelemnek is ahhoz a nemzeti minimumhoz kell tartoznia, ami nélkül Magyarország megújulása nem képzelhető el, bármilyen kormány is van éppen hatalmon. Az üres jelszavakon túl a civil társadalom aktív részvételével intézményes garanciákat kell teremtenünk arra, hogy az állam átláthatóan működjön.”