„Előadásában elhangzott egy szigorú mondat: a cigányok az áldozatai a mi felemelkedésünknek. Ez nagy felelősség. Mit tehetünk az adósság törlesztéséért?
A legtöbb, amit tehetünk, hogy komolyan vesszük a Mi Atyánk első két szavát: mind a hétmilliárd ember a testvérünk, és annál inkább a testvérünk, minél közelebb vagyunk hozzá. A szeretet koncentrikus körökben tágul. Ha meg tudom élni a szeretetet a családomban, a gyermekeimet meg tudom tanítani arra a jézusi igazságra, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni, akkor ők a maguk területén, akármilyen hivatásban, pénzre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül fogják sugározni ezt a jézusi magatartást. Ez nem a papok dolga, hanem a keresztény világiaké. Ők terjesztették el a kereszténységet, Szent Pál csak megmutatta az irányt. Ők elindultak, és átalakították a világot. Az emberek ma is sóvárogva várnak a keresztények szavára. Ez a szó nem betűből áll, hanem magatartásból. Ebben az Egyháznak, vagyis Isten népének nagy szerepe lehet. Az Egyház Isten vándorló népe, aki napról napra találkozik az elesettekkel, a munkanélküliekkel. Ezeknek az embereknek csak egy része cigány, hiszen a technikai civilizáció felesleges embereket termel. Elveszi az emberek elől a levegőt, vagyis azt a tudatot, hogy van értelme az életüknek, a tevékenységüknek, mert amit tesznek, az a közösség javára szolgál, miközben ezért ők a közösségtől megkapják, amire szükségük van. Ha elvesszük az emberektől a munkalehetőséget és egy virtuális valósággal tápláljuk őket, akkor légszomjuk, valóságszomjuk keletkezik. Ha ezt nem tudják kielégíteni, sokkos állapotba kerülnek, ami a kriminalitásba, erőszakba torkollik. Felelősek vagyunk azért, hogy ez a pestis ne terjedjen el országunkban. Egyéni adottság kérdése, hogy ki mit tud tenni. Mindenkinek van feladata, mindenkinek a maga módján lehetősége van a karitászra. Hiszen Jézus annyit mondott csak, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Van Atyánk, testvérek vagyunk és nagyobb boldogság adni a testvérnek, mint elvárni tőle. Az Egyház mi vagyunk. Ha valaki érez egy szükséghelyzetet, és szeretne valamit tenni, megteheti, hiszen szabadok vagyunk. Mindenki tehet valamit.”