A Fekete György által meghatározott kritériumok alapján Ady Endre, József Attila sosem lehettek volna a Magyar Művészeti Akadémia tagjai.
„Az MMA köztestület, melynek működését az állam által szabályozott törvény és az állam által megszabott költségvetés szabályozza. A magyar állampolgárok kultúrához való jogát, lehetőségeit alapvetően meghatározó akadémia ma diszkriminatív módon dönt a tagfelvételről. Fekete György, az MMA elnökének nyilatkozatai szerint az a művész lehet a köztestület tagja, aki közéleti tevékenységet folytat. Szerinte közéleti tevékenységnek minősül, ha a művész a magyar nemzet problémáival foglalkozik. A magyar nemzetet kritikával illető művész azonban nem lehet akadémikus, de az akadémia tagja egyházat sem kritizálhat az elnök álláspontja szerint.
Ezek szerint az állami pénzből fenntartott köztestület egy, a nemzeti elkötelezettséget diszkriminatív módon értelmező politikai közösség nevében gyakorolja feladatait. Meggyőződésünk, hogy hátrányos megkülönböztetés művész és művész között sem életkor, sem világnézet, sem egyéb meggyőződés alapján jogszerűen nem tehető, mert ezeknek semmi köze a művészi teljesítményhez.
A Fekete György által meghatározott kritériumok alapján Ady Endre, József Attila sosem lehettek volna az Akadémia tagjai, hovatovább Konrád György magyarsága pedig tudjuk, hogy most is fejfájást okoz Fekete Györgynek.
Ezúton kérem, hogy a fentiek alapján vizsgálja meg, összeegyeztethetőek-e a Fekete György által elmondottak a művészi önkifejezés szabadságával. Tekintettel arra, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya kiterjed a köztestületekre is, az MMA köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét jogviszonyai létesítése során, és ilyennek minősül a tagfelvétel is. Álláspontom szerint az a tény, hogy bizonyos, irreleváns szempontok, mint nemzeti elkötelezettség, kritikátlan viszony nemzethez és egyházhoz, közéleti szerepvállalás, szerepet játszanak a köztestületi taggá válás kapcsán, művészi öncenzúrára ösztönözheti a művészeket.
A cenzúra sérti a szólás-és véleménynyilvánítás szabadságát, a diszkriminatív tagsági kritérium pedig önmagában sérti az Alaptörvényben, az uniós jogforrásokban és a külön törvényben is nevesített egyenlő bánásmódhoz való jogot.
Jogszerű-e tehát az MMA működése, ha az Fekete György elmondása szerint szelektálja tagjait? Amennyiben Önnek nem lenne hatásköre a fenti kérdésben állást foglalni, vagy vizsgálatot indítani, kérem, tájékoztasson, hogy a magyar jogállam mely szervéhez fordulhatok kérdésemmel.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
A félelem oka ebben az esetben a hatalom elvesztésének esélye, az észlelt fenyegetést pedig Magyar Péter testesíti meg. És a veszély – Menczer Tamás után szabadon – nem kicsi.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
