Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Vennünk kell egy nagy levegőt, és azt mondani: minden állami szerződés érvényességének feltétele legyen a nyilvánosságra hozatal.
„Az egyik fő probléma, hogy a közzététel elmulasztásának nincs szankciója: a gazdasági társaságok ilyen-olyan indokokkal jellemzően nem is teszik közzé a megkívánt adatokat. A másik gond, hogy a közzétett adatok után vadászni kell: minden szerv a saját honlapján tehet eleget közzétételi kötelezettségének, ahol nem egy esetben eldugva, nem naprakészen vagy az archív adatokat törölve teszik fel a szerződések adatait. A harmadik probléma az, hogy az adatok nem kereshetőek: lényegében nem ismerhető meg, hogy X vagy Y Kft. összesen az állami szervekkel mekkora összegű és milyen szerződéseket kötött. A negyedik nehézség abban mutatkozik, hogy a szerződések legfontosabb adataiból egy sor kérdésre, így különösen a szerződés pontos tárgyára vagy feltételeire nem derül fény, márpedig ahhoz, hogy a szerződéses érték megalapozottságáról a közvélemény meggyőződhessen, elengedhetetlen a kontraktus részletes ismerete.
Mind a négy problémára megoldást jelent, ha a tág értelemben vett állami szerződéseket teljes terjedelemben egy központi honlapon, a szerződő felek szerint kereshető módon közzé kell tenni. A közzététel megtörténtét a szerződés polgári jogi érvényességi feltételének kell minősíteni, így a megismerhetőség teljesítése nélkül jogszerűen nem teljesíthető kifizetés a szerződő félnek. Ennek a kötelezettségnek a magyar államot, a helyi önkormányzatokat és társulásokat, a költségvetési szerveket, valamint a többségi állami vagy önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaságokat egyaránt terhelnie kell. A teljesítéshez – az informatikai feltételek kiépítése után – egy szkenneren és internet-kapcsolaton kívül nincs is szükség másra, így a gyakorlatban is működőképes lehet ez a kiterjesztett közzétételi rendszer.
Vannak persze olyan információk, amelyek közzététele károkat okozna az országnak. Ha a Magyar Villamos Művek egyik erőmű-fejlesztésére kötött szerződésének mellékletében műszaki innovációk szerepelnek, a fejlesztő nyilván nem akarja azokat közkinccsé tenni, inkább nem is fog szerződést kötni az állammal. De elképzelhető az is, hogy egy köztulajdonban álló cég a versenypiacon működik, ezért hátrányt jelent a számára, ha a magántulajdonban álló versenytársaitól eltérően az árazását teljesen átláthatóvá kell tennie. Nagyon szűk körben ezért lehetőséget kell adni arra, hogy az üzleti titokra hivatkozva egyes szerződési részeket a közzétevő kitakarhasson, de ehhez komoly eljárási garanciákat kell társítani, mert nap mint nap láthatjuk, hogy az érintett cégek miként próbálják a fiktív üzleti titkok mögé bújva eltitkolni a nyilvánosság elől a kezelésükben levő közérdekű adatokat.”