Hétfőn a kormány drasztikus, felsőoktatást érintő intézkedései ellen tiltakozva fórumot tartott a Hallgatói Hálózat. A fórum után több ezer egyetemista foglalta el a Petőfi-hidat, majd végigvonult a városon. A történtekre reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében azt írta: reméli, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások nem a hallgatók ellen irányulnak.
Nem, nem lesz megértés. Ugyanis nincs mit megérteni. A barbár, átgondolatlan, központosított „reformnak” nevezett felsőoktatási koncepció mögött nincsenek észérvek. A kormány hülyének néz minket és hazudik.
Hazugság, hogy az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában. Az állam csak és kizárólag 10480 ösztöndíjasnak, a lakosság 1 ezrelékének fedezi a tanulmányait. Mindenki másnak tandíjat kell fizetnie, méghozzá az egyik legmagasabbat Európában. Az a Fidesz vezette be a tandíjat, amely 2008-ban leszavaztatta a jelenleginek egy sokkal csekélyebb mértékű formáját.
A kormány retorikájával ösztönzi a lakosság még nagyobb mértékű eladósítását, hiszen a diákhitel által finanszírozott tanulmányokat „ingyenes” felsőoktatásnak hívja. A devizahitelek sem voltak ingyen, a több milliós diákhitel sem lesz.
Hazugság, hogy az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik. Ha ez így lenne, nem szüntetné meg az államilag támogatott jogász- és közgazdász-képzéseket, hiszen ezekre a szakmákra a legnagyobb a kereslet a munkaerőpiacon. Nem zárná ki a társadalom legnagyobb részét a felsőoktatásból, egy még szűkebb elit kiváltságává téve azt. Nem vonna ki milliárdokat az egyetemekről, hogy a minőségi oktatás helyett a túlélésre kelljen koncentrálnia az intézményeknek.
A kormány szerint, amit most tesz, az „befektetés a jövőbe”. Nem. Amit most csinálnak, az biztos befektetés egy katasztrofális jövőbe. Egy olyan országot építenek, ahol csak a leggazdagabb gyerekek tanulhatnak a felsőoktatásban, ahonnan tömegesen menekülnek el a tehetséges fiatalok, ahol a diplomások aránya töredéke a fejlett országokénak és ahol soha nem lesz fellendülés.