Támad a múlt

„Az ártatlan emberek százezreinek elnyomására, megfélemlítésére, likvidálására épülő rezsim bukása után több mint két évtizeddel is rengeteg a fehér folt, a hatalmat önként, mondhatni kéjjel kiszolgálók ezrei maradtak leleplezetlenül – és büntetlenül. Az okok sokrétűek.

De elsődleges, hogy a társadalom ingerküszöbét nem haladta meg az önmegtisztulás igénye, ugyanakkor a vörös uralom apparatcsikjainak sikerült átmenteniük hatalmukat ’89 után is, és oroszlánrészük van a múltfeltárás megakadályozásában. Ezért fordulhatott elő, hogy csak a kilencvenes évek végén született meg az átvilágítási törvény, a szekus dossziék folyóméterei pedig ennél is később kerültek a Szekuritáte irattárát átvizsgáló tanács, vagyis a nyilvánosság birtokába. A múlt alapos feltárása, az elkövetett gaztettekkel való őszinte szembenézés azonban még így is hiányos.

Lakmuszpapírnak tekinthető e téren, hogy a közelgő parlamenti választásokon többen is pályáznak (újabb) mandátumra olyan politikusok, akik nyíltan beismerik besúgói múltjukat, ennek ellenére minden bizonnyal újraválasztják őket.”