Borrendszerváltás

„A Duna borrégió számára a legjobb szerep az lenne, ha tiszta ízű, egészséges szőlőből készült, könnyű, étkezéshez kínált borokat adna kadarkából, portugieserből, kékfrankosból, Irsai Olivérből, cserszegi fűszeresből. De nem ezekkel a borokkal kell a világ nagy borkiállításain bemutatkoznunk. Hanem olyanokkal, amelyek a világ más szegletében meg sem közelítik azt a minőséget, amit a magyar példa tud. Egyértelmű, hogy a természetes édes borok terén Tokajnak nincs versenytársa. Az más kérdés, hogy ezt a potenciált, hogyan tudjuk érvényesíteni. Bármilyen természetes édes borral kóstoljuk is össze, nem kérdés, hogy ezzel az egyensúllyal, koncentrációval és egyediséggel egyetlen más borvidék nem tud versenyezni a világban.

De sok, vulkánon termett száraz fehér borunk, vagy az egri területek száraz fehér borai, szintén kiemelkedőek, nem beszélve a badacsonyi, csopaki gyönyörűséges rizlingekről, szürkebarátokról, kéknyelűkről. Ezekkel érdemes komoly helyeken megjelenni. Az más lapra tartozik, hogy kevés van belőlük. Ezen boraink számára meg kell találni azokat a helyeket a gasztronómiában, ahol magas színvonalon - árán és értékén - lehet őket bemutatni és értékesíteni. A legelitebb kategóriában!

Vörös boraink közül egy szép szekszárdi kadarka, vagy egri-, szekszárdi bikavér zseniális márka lett volna, ha nincs az a szerencsétlen negyvenévnyi törvényen kívüli állapot. Érthető, ha a termelők nem rajonganak azért, hogy Egri Bikavér néven hozzák forgalomba a boraikat, amíg négyszáz forintos bikavéreket lehet kapni a boltokban. A két-, illetve háromszintű Bikavér szabályozás fog majd ezen segíteni. Bízzunk benne.

De mire a svéd, vagy a norvég piac megérti, hogy bikavér név alatt komoly borok is kaphatók, addig eltelik még néhány év, vagy évtized. Villányi tanninhangsúlyos boraink és ezek termőhelyeinek sorsa is jó irányba fordult. Kiderült, hogy az agyonhordózott, tanninhangsúlyos borok nem keresettek már a világban. Könnyebben érthető borokat keresnek, és Villány erre is tökéletesen alkalmas. Az egyediségnek kell előtérbe kerülnie, a különleges talajadottságokkal színesített fajtakarakterrel. Sok komoly villányi pincészet fordult már a kiegyensúlyozottabb, gyümölcsös borok felé. A hordóhasználatot és a szüreti időpont megválasztását viszont még jobban át kellene gondolni.”