A nyersesség, Alice Glass nagyon érzelmes éneke és a duó hol megbabonázó, hol frusztrálóan idegesítő.
„Jó egy évvel ezelőtti interjúnkban az új lemezt firtató kérdésre Kath azt mondta, hogy már készen van hozzá két dal, de nem fog róluk beszélni. Nos, Ethan, nyugodtan mondhattál volna bármit, mert – azt így már az elején elárulhatjuk – nagy meglepetések a harmadik Crystal Castles-albumon sem érik a hallgatót. A chiptune-os, kísérleti szinti-elektonikás, zajos lo-fi zene a 2006-os kezdetek óta csak nagyon finom árnyalatokkal változott. A nyersesség, Alice Glass nagyon érzelmes éneke és a duó hol megbabonázó, hol frusztrálóan idegesítő, tehát mindvégig hatásos dalai a teljes eddigi pályát jellemzik, és nincs másképp az új albumon sem. Ami másképp van, az az, hogy ezúttal Varsóban vették fel a lemezt, Kath állítása szerint nem használt számítógépeket, csak tisztán régi szintiket és szekvenszereket, és minden dalt elsőre rögzítettek (feltételezhetően ez az énekre vonatkozik), hogy a legelemibb hatások érvényesülhessenek. Nos, a III-t hallgatva az előbbiek alapján azt kell megállapítani, hogy Kath és Glass az elmúlt négy-öt évben rengeteget fejlődött, hiszen a megszokott hangzást és a zsigeri éneket tökéletesen adják vissza az új módszerekkel rögzített albumon is, sőt. A III mintha áttetszőbb, azonnalibb hatású, végeredményben tehát mintha polírozottabb, sőt egye fene, mintha poposabb lenne (még szépen csilingelő záródalt is kapunk). A már eddig is jellemző kettősség továbbra is jelen van: azonnal ható, mosolyra fakasztóan jó hangszíneket használó slágerdalok közé érkezik lendületet megakasztani egy-egy hallójárat-inzultáló darab (pl. az Insulin). A sajátos elemeket mind belekeveri az új osztásba Kath: van itt is bitpop, chiptune, witch house-os tütütü, gótikus szellemvokálok, szokásos effekthegyek, torzított énekek, de hallhatunk olyan analóg szintihangokat is, amik újdonságként szolgálnak. Végeredményben olyan lemez lett a III, amit érdemes többször is végighallgatni, az apró lépések politikájával haladás is felfedezhető a zenekari pálya ezen újabb fejezetén, és a Crystal Castles ereje továbbra is abban található, hogy az érdekes-izgalmas-fárasztó tánczenei megoldásokra néha sokkolóan közel férkőző, de úgy általánosságban is mindig nagyon érzelmes énekek, dallamok, és a műfajban szokatlanul önfeltáró szövegek kerülnek. Na jó, és az image még mindig nem elhanyagolható tényező ebben a sikertörténetben.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
A zenész nem is tudta megnézni az új musicalt, amihez ő írta a zenét.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
