A tudományos fideszizmus hősei

„Jó lett a kormány legújabb megszorító csomagja – mondják a banki elemzők, ami egyáltalán nem meglepő, mert egy ideje erős versenyben vannak a politológusokkal a melyik a legirritálóbb szakma címért folytatott küzdelemben.

A politológusok általában tudják, hogy nem értenek semmihez, értelmes kérdésekkel deklaráltan nem foglakoznak, ehelyett azokat a politikai beszédeket elemezgetik kedélyesen, amelyeket többnyire ők írnak, szóval nem sok vizet zavarnak. A banki elemzők viszont simán nyilatkoznak az egészségügyi rendszertől kezdve az oktatáson át az önkormányzatokig bármiről, hiszen vettek már állampapírt és adtak el forintot, tehát értenek az államigazgatáshoz, a költségvetés-készítéshez és a szerkezeti reformokhoz is. Mivel kereskedtek már légitársaságok részvényeivel, repülőgépet is tudnak vezetni.

Most például arra jutottak, hogy ez a megszorító csomag, amely nekünk, hozzá nem értőknek egyszerre tűnik pénzügyileg elhibázottnak és erkölcstelennek, csupán azért marad el a várakozásaiktól, mert nem csökkenti még jobban a szociális kiadásokat. Suppan Gergely szakértő megfogalmazásában: »a segélyplafontól várt 8-10 milliárd forintnál nagyobb megtakarítást is el lehetett volna érni, ha alacsonyabb összegnél húzzák meg ezt a plafont«. Nem rossz gondolat, ha nem lenne az az aprócska probléma, hogy a kormány alig költ szociális kiadásokra, egészen konkrétan a közmédiára is többet költ. Így hát, ha nem csökkentenék, hanem egyenesen megszüntetnék az összes segélyt, akkor is olyan messze volnánk az elérendő hiánycéltól, mint a magyar gazdaság a hétszázalékos növekedéstől. (...)

Akkor inkább napi három Török Gábor.”