A bizonytalanság kora

„Ha ilyen szemmel nézzük, akkor nem biztos, hogy a nyugati kultúra elvilágiasodása, sőt, a pluralizmus megjelenése egyértelműen negatív fejlemény. Nem biztos, hogy az egyház fő hivatása a bizonyosságokkal körülvett, víg masírozás. Talán nem ártott az a máig tartó elbizonytalanodás, ami hozzávetőleg a felvilágosodással kezdődött el, amikor a Biblia és az egyház tekintélyét először megkérdőjelezték. Annak ellenére nem ártott, hogy nagy válságot okozott, hiszen a modern tudomány korában a keresztény bizonyosság megingott, ugyanis a szigorúan tudományos módszerekkel a keresztény hitigazságokat, sőt, a Biblia modern értelemben vett »történetiségét« sem lehetett bebizonyítani. Ez hozta létre a kereszténység máig is tomboló serdülőbetegségét, a fundamentalizmust. A szó szerinti értelmezés követelői, azok, akik úgy gondolják, teljes egyértelműséggel leszögezhető, hogy »mit mond a Biblia«, akik a keresztény tanításokat a természettudomány objektivitásával akarják felruházni, ugyanúgy a modern racionalizmus áldozatai, mint azok, akik a természettudományra hivatkozva a kereszténységet elvetik. Egyik típus sem képes elviselni a bizonytalanságot.

Pedig ma, a posztmodern érában a bizonytalanság korát éljük. Pszichológiailag közelítve: most kellene a kereszténységnek felnőtté válnia. Egy felnőtt, érett embernek el kellene viselnie az érzelmi és a kognitív bizonytalanságot. El kell tudnia viselnie, hogy mivel véges ember, száz százalékos bizonyossága sohasem lesz az Isten dolgai felől. Sajnos a legtöbb ember mindenestől megreked a pszichológiai gyermek- illetve serdülőkorban. Még sokkal kisebb horderejű bizonytalanságot sem képes elviselni. Minden kérdésben egyértelmű, fekete-fehér válaszra van szüksége, kezdve attól, hogy a permetezés árt-e vagy használ az almafának, egészen addig, hogy a politikában ki a megváltó és ki a sátán. Pedig tökéletes bizonyosság, mint az utóbbi hetven évben rájöttek, még a természettudományban sincsen. Ott is hitbéli alapon kell sok mindent elfogadni, hogy egyáltalán a tudományos kutatás megkezdődhessen, a tökéletes objektivitás pedig az emberi tényező miatt lehetetlen (sokan rámutattak minderre, például Polányi Mihály vagy Thomas Kuhn).”