Van még, aki emlékszik az örményekre - De hogyan?

2012. szeptember 02. 20:32

Törökország szövetségesünk a NATO-ban, és Azerbajdzsán is inkább a nyugati érdekszféra része, olajos ütőkártyákkal a kézben - viszont Örményország érthető okokból szívesen fogadja az orosz védőszárnyakat. (Az írás eredetileg 2012. január 25-én jelent meg - a Szerk.)

2012. szeptember 02. 20:32
Máthé Áron
Máthé Áron
Jobbklikk

„Ki emlékszik ma már az örményekre? - Ezt a szónoki kérdést Hitler tette fel, 1939. augusztus 22-én, Obersalzbergben, miközben eligazítást tartott az éppen beköszöntő háborúban követendő szabályokat illetően. Most ismét kiderült, hogy a nyers erő prófétája tévedett. Van, aki emlékszik rájuk.

A francia parlament 2012. január 23-án, hétfőn este határozatot fogadott el az örmény népirtás tagadásának tilalmáról. Nehéz kérdés ez. Először is, az örmény holocaust nem túl széles körben ismert tragédia. Bár az első világháború után történtek kísérletek a török háborús bűnösök felelősségre vonására, ez inkább csak a Nyugat lelkiismeretének megnyugtatását szolgálta. Ezt követően, kissé feledésbe merült az ügy, ahogyan azt Hitler is észlelte. Törökország soha nem ismerte el, hogy szándékos népirtást követett (volna) el, az első ilyen típusút a modern korban. Pedig minden megvolt, ami utólag nézve hátborzongató: a bűnözőkből verbuvált speciális egységek, elégetés, koncentrációs táborok, és leginkább: a politikai eltökéltség. (...)

Ráadásul Örményország útja a poszt-kommunizmus, és ennek velejárói, az elszegényedés és a hanyatlás felé vezetett, miközben Azerbajdzsán az olajkincsnek köszönhetően gyarapodásnak indult. Tragikus módon Magyarországnak is volt köze az ügyhöz: 2004-ben egy, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen tanuló azeri katonatiszt baltával végezte ki örmény kollégista társát. Az örmény-török, illetve az örmény-azeri ellenségeskedés összekapcsolódik: egyrészt az első világháború után az örményeknek két fronton kellett harcolniuk, másrészt a török-azeri nyelvi- és etnikai rokonság miatt a két probléma majdnem egy. 

2009-ben ugyan megindult a török-örmény békülés, de nem sok sikerrel. Hogy ezt elősegíti-e a francia tiltáshoz hasonló törvények életbe léptetése, nehéz megmondani. Az emlékezetpolitika nem tisztán tudományos ügy; annyi azonban bizonyos, hogy történelmi kérdéseket törvénnyel szabályozni nem lehet. A betiltósdi mindig rossz szájízt hagy maga után. Nekünk itthon kényes kérdés ez nagyon. Törökország szövetségesünk a NATO-ban, és Azerbajdzsán is inkább a nyugati érdekszféra része, olajos ütőkártyákkal a kézben - viszont Örményország érthető okokból szívesen fogadja az orosz védőszárnyakat. Másfelől nem felejthetjük az örménység hozzájárulását az összmagyar teljesítményhez, sem azt, hogy a Karabah-jelenség kissé emlékeztet Székelyföld helyzetére.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kalasnyikov
2012. szeptember 03. 04:16
még mindig gondok vannak a commentjeim megjelenésével??? mi a gond?????????
1120
2012. szeptember 03. 02:32
"...a Karabah-jelenség kissé emlékeztet Székelyföld helyzetére.” Hát csak nagyon, de nagyon kissé. (Tkp. semennyire sem.) Karabahban az volt a kiindulópont, ami Székelyföldön még ma, 2012-ben is csak álom, vagyis a területi autonómia. Karabahban nagyon kemény háború zajlott hosszú évekig, Székelyföldön nem. A karabahi háborút katonai értelemben az örmények megnyerték, a Karabah területén élő azeriek mind egy szálig elmenekültek (vagy megölték őket). Itt már nem is mondom az ellenpontot, hiszen olyan nagy a távolság... 1996 óta Karabah önálló államnak tartja magát és de facto az is, de jure viszont egyáltalán nem az. (Nem ismeri el az önállóságát Örményországon kívül senki, nem tagja az ENSZ-nek stb...stb.) Székelyföld pedig sem de facto, sem de jure nemhogy nem önálló állam, de még a karabahi alaphelyzet (területi autonómia) is oly távolinak tűnik ma még... Szóval óvatosabban azokkal a hasonlatokkal!
Zatvorodverazsdnyikov
2012. szeptember 02. 23:11
Aha. Jó tudni. Hogy már január 25-én (Pál fordulása napján) kész volt a nagy Kurultaj-hadművelet terve. (Előtte volt - némi polgárháborúsan zajos előzmények után - az alkotmánybál az Operánál meg a Békemenet...) És már rossz volt a lelkiismeret az örmények miatt... Akkor most mi lesz? Most, hogy a hitelezett jövő (nagyobbrészt ismét a média polgárháborús hisztériájának hála) kissé megbüdösödött? - Már századokkal ezelőtt tudta a sikeres politikus: non olet.
orion
2012. szeptember 02. 23:08
Örményország 3millió ember, 30ezer négyzetkilométeren, 9000 millió USD éves GDP-vel, Azerbajdzsán 9 millió, 100 ezer km2, 90.000 millió USD. Melyiknek van nagyobb súlya? Iránban-a szomszédban-élnek mindkét népcsoportból, azeri törökök 20%-ot képviselnek az összlakosságból, az örmények elhanyagolható számban. Irán megtámadásához ezért a törököknek-akik Nato tagok meg minden-lenne pár keresetlen szavuk, miközben Izrael tömi Azerbajdzsánt fegyverekkel, az oroszok meg mindkét oldalra játszanak, de inkább egy Irán bárhogy, mint amerikai-izraeli invázió-mert az tényleg lángra lobbantaná a térséget. Sőőőt!! A nagyörmény törekvés Hegyi-Karabahban nem különösen nyerte el a nagyhatalmak tetszését, és ha jól emlékszem, Törökország és Irán be is akart avatkozni az azeriek oldalán a háborúba, valami embargó is volt.. és az örmények a grúzokkal is határvitáznak. Ráadásul az ottani viszonyokat nem is nézhetjük európai szemmel, teljesen más mentalitású emberek, fura érdekszövetségek, túl sok nemzetiség, törzsi viszonyok vagy azokra emlékeztető erőrendszer...még azt sem mondhatom, hogy ázsiai mentalitás, mert az sem. Külön világ, amelyik lehet, hogy óhajtaná Európát, de a saját szája íze szerint. Viselkedni meg se az örmények, se az azeriek nem tudnak, mert annyira elveszi az eszüket a gyűlölködés. Attól, hogy Örményország kisebb és szegényebb, mint Azerbajdzsán, még nem kell automatikusan sajnálni és igazat adni neki.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!