„L.: Én csak az apámtól loptam, cigit. Tizenegy évesen. Munkást. Az igen, az finom volt! A legjobb! Ha elkapott, jól elvert!
K.: Azt mondta a tévé, jövőre csak állami boltban lehet kapni!
L.: Munkást?
K.: Dehogy! Az ilyen disznósörtét. Ezt a kínait. Meg mindent. Csak ott és máshol se!
L.: Meg, ha betermelt a fater, seggbe is rúgott. Jól ment neki, hátvéd volt a csapatban.
K.: Jövőre az asszonynak is tilos lesz odasózni! Családon belüli erőszak – súlyosbító körülmény!
L.: Ne baszd már, mi? Én sohasem rúgtam meg az asszonyt. Még seggbe se. Még ha nagyon mák voltam se!
K.: De az ám! Ha itt a pultnál odakúrsz valakinek az orrára: egy év. Egy füles az asszonynak: két év. Ezt mondta tévé.
L.: Én nem is nézem, csak a sportot. A formaegyet, meg a bunyót. De az asszonyt is eltiltom, telibeszélik a fejét a hülyeségekkel.
K.: Nem hülyeség ez, törvény. Ha idegent ütsz: feles, ha a családot duplás.
L.: Ezt is a buzi pestiek találták ki! Fogadok, egy asszonyt se tudnak lerendezi, se így, se úgy. Ezért van ilyen rendetlenség az országban!”