Én így fesztiválozok!

„Keményen elkapott a drogos Woodstock fííling, táncoltam én mindenhol. Ott is, ahol nem volt zene. 

Megöleltem mindenkit. Ellőttünk egy 500 képes portfóliót rólam. 

Ricsi az Apocalyptica miatt jött ki, mondom nagyvonalú leszek: MEGNÉZHETI. 

Gondolom ismered az Apocalypticát: zongora, hegedű, konga, fuvola, szájharmónika, és köcsögduda. Szóval éljen a hangszeres zene meg a kultúra. 

Valahol a pubertás környékén én is nagyon szerettem, lássuk mit dob a gép.

Tudom az én zenei műveletlenségem az oka, de az Apocalyptica GECISZAR volt. 

Konkrétan láttam, hogy ott állt a színpad előtt 5000 ember, és mind egytől egyig lefagyott, hogy MI A SZAR EZ? 

(Oké, volt vagy laza 20 sor elől, ahol lobogott a haj, meg mindenki meg akarta érinteni az eget, de mondom ezek úgyis fanok, erre kelnek, erre fekszenek.)

Már az első számnál tudtam, hogy számolni fogom visszafelé a másodperceket. Előadták a világ összes temetői, és sirató nótáját. Gondoltam is rá, hogy a kulcsomat beledöföm a torkomba, de végül arra jutottam, nem ér annyit az egész. Nem meghalni jöttem rituálisan a zombi zenére, hanem mulatni. 

- Ricsi elzúzok, szétnézek, te nyugodtan sírjál itt 5000 emberrel, majd jövök!

Benéztem egy sátorba, éppen valami koncert kezdődik. Na ki áll a színpad mellett?

Hát a fasza Ganxsta Zoleeee.

Mondtam is magamban, szeretem az ilyen ezoterikus-szappanopera-nótaTV zenéket, belehallgatok mán, hátha jó lesz. 

Meg a legjobb tudomásom szerint, vagyok akkora faszarc néha mint a Ganxsta Zoleeeee, hát nehogymá' ne nézzem meg. 

Nézem, nézem ezt az embert. Valami iszonyat dzsukerül beállt egy pózba, mereven bámulta a színpadot. 

Felfedeztem bepozícionált testtartásában a klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődését, illetve a Mükénéi kultúra egybeolvadását.”