Az orbáni felfogástól soha nem volt idegen a voluntarista gazdaságpolitika, s most is vaskos állami beavatkozással próbálják felpezsdíteni a pangó magyar munkaerőpiacot.
Milyen jó is lenne, ha láthatatlan kezek működtetnék a szabad piacot, mindig megtalálná egymást a kereslet és a kínálat, a piac szinte mindenkinek adna munkát, a munkáért járó jussból pedig mindenki működésben tartaná a piacot, a gazdaság fogaskerekei mozgásba jönnének és a haza fényre derülne – csak hát ekkor a láthatatlan kezünk beleér a láthatatlan bilibe. Magyarországot ma recesszió sújtja, a beruházások befagytak, tovább rugaszkodás egy helyben. S ha nincsenek láthatatlan kezek, hát nagyon is látható kezek igyekeznek beavatkozni a folyamatokba: az orbáni felfogástól soha nem volt idegen a voluntarista gazdaságpolitika, s most is vaskos állami beavatkozással próbálják felpezsdíteni a pangó magyar munkaerőpiacot. A törekvés jogos, a célok támogathatóak: állami támogatást kapnának a munkát más településeken kereső munkanélküliek.
Az Index információi szerint egy új kormányrendelet-tervezet alapján 18 hónapon át lakhatási hozzájárulást kaphatnának azok az álláskeresők, akik lakhelyüktől 100 kilométernél messzebbi munkát vállalnak el. Az első hat hónapban az albérletet és a rezsit is fizetné az állam, legfeljebb 93 ezer forintig. A tervezet összhangban van az Orbán-kormány egyik legalapvetőbb és kitartóan képviselt törekvésével, a katasztrofálisan alacsony aktivitási ráta minden áron való növelésével.
A kormány az önmagukért tenni képes, áldozatot vállaló, kényelmetlenséget is elviselő, mobilizálható munkanélkülieknek nyújtana nagylelkű segítséget: azoknak, akik 100 kilométernél távolabb is hajlandóak munkát vállalni; emellett legalább három hónapja álláskeresőként nyilván őket a munkaügyi központ. Feltétel, hogy ne legyen saját ingatlanuk a munkavégzés helyén; az utolsó munkahelyük ne az új munkavégzési helyen, a távoli településen legyen, és ne annál a foglalkoztatónál, akivel munkaviszonyt létesítenek. Feltétel az is, hogy nem kaphatnak lakhatási vagy közüzemi támogatást, havi nettó jövedelmük pedig nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét, nagyjából 120 ezer forintot. A lakhatási támogatást pályakezdők is megkaphatnák.
A mindenkori minimálbérrel megegyező támogatás (jelenleg 93 000 forint) 60 százalékát bérleti díjra, 40 százalékát közüzemi díjakra lehetne költeni. A támogatás 18 hónapon át adnák, az első fél évben a lakás bérleti díját és a közüzemi díjakat (víz, csatorna, áram, fűtés) fizetnék, a második fél évben a bérleti díjat, a harmadik fél évben a közüzemi díjakat állnák. Ha letelik a 18 hónap, a tervezet szerint 36 hónapot kellene várni, mire újra lehetne igényelni a támogatást. A tervezet akár már 2012. október 1-én hatályba léphet. Az Index számításai szerint a jelenlegi 524 ezer álláskeresőből mintegy 470 ezren jogosultak lehetnek a támogatásra, ha megfelelnek a feltételeknek.
A tervezet tehát csábító: alkalmas lehet arra, hogy tényleg nagy számban gondolkodjanak el az álláskeresők ezen a lehetőségen. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalom ebből a szempontból a legkonzervatívabb életmódot folytatja más országokhoz képest: nem akarunk, nem merünk, nem vagyunk képesek kimozdulni saját tulajdonú ingatlanunkból, szülővárosunkból, családi és baráti kötelékeinkből. Ez a jelenség megmutatkozott az egészen az utóbbi időszakig alacsony hazai kivándorlási adatokon és az országon belüli alacsony mobilitási mutatókon is. Ez az attitűdünk természetesen sok pozitív, ugyanakkor számos negatív következménnyel is jár: hiába vagyunk az otthoni tornácon pipázgató, ki nem mozduló kurtanemesek népe, most ideje felkötni a gatyát és a vándortarisznyát, szerencsét próbálni az idegenben, ha már otthon nincs mit csinálni.
Kérdés persze, hogy az álláskeresők közül mennyien felelnek majd meg a fenti feltételeknek, mennyien élnek majd a lehetőséggel – és mennyien élnek majd vissza vele. Bár a törvény láthatóan igyekezett néhány nyilvánvaló kiskaput bezárni, nem féltjük a magyar emberek találékonyságát ezen a téren. A szigorúnak tűnő feltételrendszer ráadásul mintha saját törekvéseit is korlátozná, amikor is más városban való munkavállalást ír elő, mint ahol az előző munkahely volt. Kérdés az is, hogy hatalmas érdeklődés esetén mennyire lesznek fenntarthatóak a nagy összegű támogatások, és mennyi fog az ezek segítségével létrejött munkahelyeken keresztül visszacsorogni az állami költségvetésbe. Az Orbán-kormány tehát jó célok érdekében baltával faragott ki egy rendszert, sok buktatóval – mint nem egyszer az elmúlt két év során.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Kaja Kallas immár a 20. brüsszeli szankciós csomaggal riogat – ha az előző 19 nem ért semmit, majd ez fog!
Tisztázzunk akkor valamit.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
