Multi- és piacbarát, neoliberális gazdaságpolitikai fordulat jönne, ha a Tisza Párt nyerne áprilisban, ami nem jólétet, hanem megszorítást jelent a családoknak.
Már kinevezése után röviddel világossá tette a Bloombergnek nyilatkozva tavaly novemberben Kármán András, a Tisza Párt költségvetésért és adózásért felelős szakpolitikusa, hogy kivezetnék a nagy árbevételű multikat terhelő különadókat.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza vezető gazdaságpolitikusának nyilatkozata újabb bizonyíték, hogy Magyar Péter pártja a nemzetközi bankszektort részesítené előnyben a magyar adófizetőkkel szemben.
Megszüntetné emellett azokat a támogatásokat is, amelyeket a kormány azoknak a nagyvállalatoknak nyújt, amelyek befektetnek és munkahelyeket teremtenek Magyarországon, beszállítóik között pedig a hazai kis- és középvállalkozások jutnak lehetőségekhez.
A bankokat, a kiskereskedelmi láncokat, a biztosítókat, valamint a távközlési- és energiacégeket érintő különadók 2024-ben a GDP 2,5 százalékára rúgtak, ám tavaly csökkent és megszűnt egy részük, míg idén a bankszektoré ismét emelkedett. Kivezetésük tehát biztos, hogy családokat érintő megszorításokat vonna maga után,
egyebek mellett a többkulcsos adórendszer bevezetésével és jelentős adóemeléssel, amely kiterjedne mind a munkából származó jövedelmekre, mind a tőkejövedelmekre.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt által bevezetni tervezett adórendszer összességében azokat a tisztességes munkavállalókat bünteti, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni.
A kiszivárgott Tisza-csomag részletei arról árulkodnak, hogy a hazai kkv-szektornak nem csak a vissza nem térítendő forrásoktól kellene elbúcsúznia, de jelentősen emelkednének az adók és a járulékok is. Összességében a nem exportáló, de jól működő kis- és közepes vállalkozásokra is komoly kockázatot jelentene a Tisza Párt választási győzelme.
Az ellenzék – aktuális vezetőjének személyétől függetlenül – régóta amellett érvel, hogy a hazai vállalkozásoknak nem kellene vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményeket nyújtani, mivel könnyen „rászoknak” az ingyen pénzre és ezektől a komoly költségvetési terhet jelentő „talált pénzektől” függ beruházási hajlandóságuk.
Magyar Péter szintén tavaly novemberben – szinte egy időben Kármán András nyilatkozatával –, a Financial Timesnak adott interjújában üzent Brüsszelnek és a piacnak: ha a Tisza Párt nyerne, támogatnák Ukrajnát és piacbarát gazdaságpolitikát folytatnának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzéki politikus a Financial Times-ban üzent a piacnak: vége a pazarlásnak, jöhetnek a megszorítások.
Magyar világossá tette tehát, hogy a befektetők és a multinacionális cégek érdekeit tartaná szem előtt és szakítana a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával, vagyis azzal a következetes gyakorlattal, hogy válságok időszakában – mint az orosz-ukrán háború következtében kialakult krízis – nem a családokat sújtja megszorító intézkedésekkel, hanem a több száz milliárd forintos évi árbevételt realizáló és jelentős profitot termelő nagyvállalatokat meg a bankszektort.
A különadók mellett is kimagasló eredményekkel zárta a 2024-es és az előrejelzések szerint a 2025-ös évet is a hazai bakrendszer.
Kamuprogram és konvergenciaprogram
A napokban derült fény a Tisza Párt trükkjére, amivel a választókat akarják megtéveszteni. Egy korábbi tiszás részletesen beszámolt róla, hogy részben azért is lépett ki Magyar Péteréktől, mert az elveivel összeférhetetlen az ellenzéki párt kampánya, amelynek lényege, hogy
Magyarék készítenek egy 140 oldalas kamuprogramot, amelyet a pártelnök többszöri halogatás után szombaton mutat be, ám a valódi terveket a tavaly ősszel kiszivárgott 600 oldalas „konvergenciaprogram” tartalmazza, amely 2035-ig az élet minden területén brutális megszorításokat tartalmaz mind a magyar családoknak, mind a hazai vállalkozásoknak.
A kedvezményezettek pedig a tőkepiaci szereplők és a globális nagyvállalatok lennének. Ez az, amiről Tarr Zoltán tavaly nyáron elmondta, nem beszélnek róla a választások előtt, mert ha ezt megtennék, elbuknának. A kettős kampányt alátámasztja Kapitány István és Kármán András pénteki beszélgetése is.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter szakpolitikusai keresték, de nem találták meg rá a választ, mitől emelkednének a magyar fizetések.
A neoliberális gazdaságpolitika a 2010 előtti baloldali kormányokat jellemezte, a globális üzleti élet egyik kiemelkedő szereplője például Bajnai Gordon korábbi kormányfő, akinek a nevéhez egyebek mellett a 13. havi nyugdíj megszüntetése is köthető. Bajnai korábban világossá tette: a politikusoknak és az üzleti élet szereplőinek a célja eltérő. A politikus pedig nagy árat fizet a népszerűség fenntartásáért, azaz a választók akaratának végrehajtásáért, például a jövedelmi helyzetet javító, ám a költségvetést megterhelő intézkedésekkel, amelyre a piac válasza az infláció. Ez tehát azt jelenti, ha a politikai irányvonal nem előnyös a befektetők számára, akkor felemelik az árakat, ezzel rontják az emberek életszínvonalát, míg az adósságfinanszírozást kockázatosnak tartva növelik a kamatokat is.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A Tisza új üdvöskéje szerint hazánk „fogvatartott ország”, amely nem szuverén.
Magyar Péter szakpolitikusai keresték, de nem találták meg rá a választ, mitől emelkednének a magyar fizetések.
Mivel a Tisza nem tud küzdeni a rezsidémonnal, és nem tud mit „folytatni” sem maradnak a jól kommunikálható közvélemény-kutatási eredmények és az azokra épített hoax-ok.
A magyarokat húsz évvel ezelőtt sem lehetett átverni, most sem fog menni.
A testület szóvivője szerint a kérdés nem pusztán jogi, hanem politikai és etikai természetű is.
A tunéziai bevándorló megpróbálta megölni az idős asszonyt, de nem sikerült neki.
Főleg nem egy olyan kiélezett politikai szituációban mint a választási kampány légköre.
