Egészen mókás ez az öndédelgetés

Szerintem akinek valóban_kabinetje_van, az nem arról forgat „vicces” videót, hogy ő Halloween alkalmából tök helyett narancsot farag, haha, érted.

Előbb-utóbb felmerülhet a kérdés: elbír-e a magyar piac két baloldali nyomtatott napilapot?
| Év | Terjesztett példány (db) | Árbevétel (millió Ft) | Eredmény (millió Ft) | 
| 2006 | 147 068 | 6 746 | 377 | 
| 2007 | 121 359 | 6 556 | 238 | 
| 2008 | 105 460 | 6 591 | -460 | 
| 2009 | 88 570 | 5 330 | -1 257 | 
| 2010 | 71 351 | 4 465 | -690 | 
| 2011 | 62 792 | 3 797 | -863 | 
Ilyen mutatók mellett a lap piaci értéke a nullához közelít, így akár az sem elképzelhetetlen, hogy valóban egy euróért – no meg az adósságállomány átvállalásáért – cseréljen gazdát. És mennyi az esélye annak, hogy ha a Ringier izmos kiadói hátterével, hirdetői bázisával is százmilliós veszteséget termelt az újság, akkor majd Csintalan vagy Kránicz László lapmenedzseri zsenialitása fogja életképessé tenni?
| Év | Terjesztett példány (db) | Árbevétel (millió Ft) | Eredmény (millió Ft) | 
| 2006 | 26 465 | 629 | 14 | 
| 2007 | 24 192 | 301 | 0 | 
| 2008 | 21 991 | 262 | -3 | 
| 2009 | 19 010 | 1 129 | -171 | 
| 2010 | 19 723 | 934 | -116 | 
| 2011 | 19 290 | 777 | -15 | 
A Népszava példányszáma jóval stabilabb, mint a Népszabadságé, amiben az MSZP-tagsággal járó Népszava-előfizetés is  szerepet játszhat. Ennek ellenére a bevételei nagyon ingadoznak (a  politikai széljárástól aligha függetlenül), a két MSZP-s alapítvány, a Szabad Sajtó és a Táncsics Alapítvány is rendszeresen támogatja a kiadót, a gazdasági helyzete tehát egyáltalán nem mondható megnyugtatónak.
Így előbb-utóbb felmerülhet a kérdés: elbír-e a magyar piac két  baloldali nyomtatott napilapot? (Ugyanez a kérdés a jobboldali lapok  esetében is releváns, az évi több százmilliós veszteséget termelő Magyar  Hírlap működése is kizárólag Széles Gábor személyes jóindulatán múlik.)  A két lap olvasótábora és hirdetői köre együtt talán elég lenne arra,  hogy eltartson egy napilapot.
Egy ilyen lépésnek sajnos áldozatául esne valamelyik lap, és a hazai (print) sajtópiac sokszínűsége is csökkenne. A nyomtatott sajtó gyermekeiként átérezzük, mekkora veszteség minden megszűnő kiadvány – mi is nehéz szívvel engedtük el a nyomtatott Reakciót. És bármilyen véleménnyel is legyünk a Népszava XXI. századi tartalmáról, úgy érzem, ezért a XIX. század óta folyamatosan megjelenő címért lenne a nagyobb kár.