Mint tegnap beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék Pataki Árpád vezette tanácsa első fokon kártérítésre és sajnálkozásra kötelezte a Mandiner Kft.-t a Jobbikkal szemben ezért a cikkért. Ígértem, hogy kicsit bővebben is írok a pörről. Tavasszal csöppentünk a történetbe, ekkor kaptunk postán egy levelet a bíróságtól, amiből kiderült, hogy a Jobbik beperelte Semjén Zsoltot a 2011. augusztusi gyurcsányos-jobbikos kijelentéséért. A küldemény többek között a Jobbik Semjénnel szembeni keresetlevelét tartalmazta: Alulírott, Jobbik Magyarországért Mozgalom (1117 Budapest, Nándorfejérvári út 8/b.) felperes az F/1. alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselonk útján az alább előadott indokok alapján
keresetet
terjesztünk elo dr. Semjén Zsolt (1024 Budapest, Keleti K. u. 13 / A.) alperessel szemben, és kérjük a Tisztelt Fovárosi Bíróságot, hogy
1. Állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelrnéhez fűződő személyiségi jogainkat azáltal, hogy a www.mandiner.hu cÍmú intemetes portálon 2011. augusztus 6-án vele készített interjúban valótlanul állította, hogy a Jobbik anyagi támogatása volt Gyurcsány Ferenc legnagyobb politikai tévedése, amikor a MIÉP-Jobbik Harmadik Út pártalapítványa után járó költségvetési támogatást átutaltatta kormányfoként a Jobbiknak úgy, hogy ehhez Csurka István nem járult hozzá [ptk. 78. § (1) és (2) bekezdés, 84. § (1) bekezdés aj pont]!
2. Tiltsa el az alperest a további jogsé.rtésektol [ptk. 84. § (1) bekezdés b)pont]l
3. Kötelezze az alperest elégtétel adásaként arra, hogy az általa elkövetett jogsértés miatt magánlevélben fejezze ki a sajnálkozását felénk, egyúttal jogosítson fel bennünket arra, hogy ezen levél tartalmát nyilvánosságra hozzuk [ptk. 84. § (1) bekezdés ej pont]!
4. Kötelezze az alperest, hogy az 1. pontban megjelölt személyiségi jogsértés miatt fizessen meg a számunkra 15 napon belül 1.500.000,- Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést, és annak 2011. augusztus 7-tol a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamatát [ptk. 84. § (1) bekezdés ej pont, 339. § (1) bekezdés, és a 355. § (4) bekezdés]!
Emellett ott volt még a 2012. február 9-én tartott tárgyalás jegyzőkönyve is a csomagban. A Mandiner Kft.-ről sehol egy szó sem esett, sem a keresetben, sem a jegyzőkönyvben (csak a cikk screenshotja szerepelt a Jobbik által csatolt anyagok között). Mivel nem derült ki, hogy bárki bármit is szeretne kiadónktól, így aztán nem foglalkoztunk különösebben a dologgal, bár azt bájosnak találtuk, hogy a Jobbik (vagy az ügyvédjük) interjúként azonosította be ezt a szemlézett riportot.
Néhány hónappal később kaptunk egy idézést, miszerint másodrendű alperesként jelenjünk meg tárgyaláson. Mivel továbbra sem találkoztunk semmiféle, ránk vonatkozó keresettel, erre a tárgyalásra nem mentünk el, amivel kétségkívül hibáztunk: a bíróság Semjén esetében nem látta bizonyítottnak, hogy tényleg mondott volna ilyesmit a tavalyi IKSZ-táborban, ezért vele szemben elutasította a Jobbik kártérítési igényét, kiadónkat viszont – mivel nem terjesztettünk be ellenkező bizonyítási indítványt – fizetésre kötelezte.
Távolmaradásunkra egyetlen mentségünk van, amit az időközben kikért ügyiratok is alátámasztanak: mi ennek a pernek nem voltunk részesei, mivel a bíróság hibájából a Jobbik módosított keresetét nem kézbesítették részünkre. Így természetesen fellebbeztünk az ítélet ellen, képviseletünket a CivilMédia jogászai látják el másodfokon.
Dióhéjban ennyi történt, de érdemes egy kicsit jobban beleásni magunkat az ügybe, mert sokat elárul a hazai közéletről és nyilvánosságról.
A bírósági tárgyaláson odáig sikerült eljutnia a feleknek, hogy nem interjúról, hanem egy eseményről beszámoló tudósításról, riportról van szó. Arra viszont nem jöttek rá a sajtójogi specialisták, hogy ez bizony egy MTI-hír (még ha mi a Hírszerzőt is hivatkoztuk forrásként), pedig a Magyar Távirati Irodáig eljutottak a jegyzőkönyv szerint:
Az l. r. alperes előadásáról hírt adott a Magyar Távirati Iroda is. Ez a tudósítás is tartalmazta az I. r. alperesnek tulajdonítottan azt az előadást, hogy a Jobbik anyagi támogatása volt Gyurcsány Ferenc legnagyobb tévedése, amikor a MIÉP - Jobbik a Harmadik Út pártalapítványa után járó költségvetési támogatását átutaltatta kormányfőként a Jobbiknak úgy, hogy ehhez Csurka István nem járult hozzá. Ebben az összefüggésben az MTI többlettartalmat is közölt, amikor egyenes idézetként azt is közölte az I. r. alperestől, hogy az MSZP-nek „reális célja az volt, hogy elvegye a Fidesz - KDNP kétharmadát”, illetve a Jobbikról azt is közölte, hogy az nem ugyanolyan párt, mint a MIÉP, mert „letar0lta” az MSZP „proletár-típusú balszárnyának szavazóit”.
A feltűnő szövegszerű egyezésekből egy laikus számára is kiderülhetett volna, hogy itt nem az történt, hogy a Mandiner és az MTI is készített egy-egy saját tudósítást, hanem hogy a Mandiner az MTI-hírt közölte, szerkesztett formában. És ezzel nem voltunk egyedül. Akik még többek között szintén közreadták a hírt, benne a vitatott részlettel:
A legjobb, hogy a vitatott kijelentés a mai napig szerepel a KDNP és az IKSZ honlapján is. Az eredeti MTI-hírt a csodás MTI-archívum miatt nem lehet közvetlenül linkelni, de mindenki megnézheti magának itt, ha rákeres a Semjén IKSZ kombinációra.
A sajtószabadság ügyéért a végletekig elkötelezett Jobbik eljárása többszörösen inkorrekt. Átnéztük a levelezésünket: a párt egyáltalán nem jelezte, hogy sérelmezne valamit, ami nálunk jelent meg. Nem arról van szó, hogy ne tudnák a címünket: nem ritka, hogy napi 6-8 levelet (sajtóközleményt, meghívót, fényzászlót) kapunk tőlük. Mégsem kérték, hogy adjunk helyet az álláspontjuknak, inkább pereltek. Igaz, eleinte nem minket, de ha már így alakult, ránk is kiterjesztették kártérítési igényüket.
A médiatörvény kapcsán sok szó esett a sajtószabadságról, annak haláláról és soha nem látott kiteljesedéséről, miközben a törvény pont azokat a kérdéseket nem rendezte, amik – a recessziós gazdasági környezet mellett – talán a legnagyobb rákfenéi a magyar közéleti újságírásnak. Egyes bíróságok gyakorlata alapján ugyanis polgári és büntető jogi felelősség terhelheti azt a sajtóterméket, aki lelkiismeretesen beszámol arról, hogy az egyik közszereplő miket mond egy másik közszereplőről.
Nem agyrém, hogy amikor a Jobbiknak (egy politikai pártnak) vitája van Semjénnel (egy politikussal), ezt úgy oldja meg, hogy perli a politikus kijelentéseit idéző sajtóterméket is? És sajnos egyáltalán nem példátlan a Jobbik eljárása: egyik szerkesztő kollégánk ellen Papcsák Ferenc, zuglói fideszes polgármester feljelentése nyomán büntetőeljárás van folyamatban. Mindez azért, mert idéztük Várnai László zugló LMP-s képviselő blogbejegyzését. Papcsák, illetve az őt képviselő ügyvédi iroda az általuk kért helyreigazítás közlése ellenére is jónak látta feljelenteni a Mandinert az összes többi, Várnai állítását idéző médiummal együtt.