„Hallottak már Azawadról? Magam is csak néhány hete szereztem tudomást erről az önjelölt államról, melyet az észak-afrikai iszlamisták Mali északi részében kiáltottak ki, miután szétkergették a központi kormány ellen lázadó helyi tuareg törzsek harcosait. Néhány hét alatt szigorú iszlám törvénykezést vezettek be, és olyan látványos akciókba kezdtek, mint az ősi műemlékek lerombolása. Mi köze Azawadnak az olimpiához? Talán az, hogy a helyi iszlamisták, mielőtt még bármit teremtettek volna újonnan alapított államukban, máris kihirdették, hogy minél hamarabb harcba akarnak szállni az európai hitetlenek ellen. Ki tudja, talán ők is készülnek valami látványos szerepléssel Londonba?
Pedig jó ideje a legismertebb elemzők is azt bizonygatták, hogy Afrikában a harcias iszlamizmus szinte nem is létezik, de ha igen, akkor egyáltalán nem veszélyes. Ha ez igaz, akkor hogyan jöhetett létre Azawad? A probléma az, hogy az iszlamista mozgalmakat nem lehet megállítani sem a London körül felállított légvédelmi rakétákkal, sem a Timbuktuba küldött francia helikopterekkel. Amíg nem szűnnek meg a terrorizmus társadalmi okai, addig bin Ladennek mindig akadnak követői. Szinte biztosra vehető, hogy a nyugati erők 2014-re tervezett kivonulása Afganisztánból csak bátorítani fogja a szent háborút.
Csak találgatni lehet, meddig kell még merénylettől tartanunk minden nagy, tömegeket vonzó rendezvény előtt. Vagy talán meg kell szoknunk, hogy belátható időn belül ez a veszély már állandóan kísérni fogja a Nyugatot? A következő idegfeszítő próba már megkezdődött. Angol és más európai titkosszolgálatok éppen lázasan vadásznak egy iszlámra áttért norvégra, aki Jemenben kapott alapos terroristakiképzést. Az Abu Abdulrahman névre hallgató, 30 év körüli embernek állítólag az a feladata, hogy egy repülőgépet térítsen el vagy robbantson fel az olimpia alatt. Ez az a ritka eset, amikor azt kívánhatjuk, hogy most az egyszer inkább ne legyen igazuk a biztonsági szakembereknek.”