„Ismerte a sorozat előtt is a Trónok harca regényt?
Őszintén megmondom, nem vagyok egy hardcore fantasy-rajongó, így korábban nem is voltam tisztában azzal, hogy Martin milyen hihetetlenül népszerű író. Az első regényt is csak akkor kezdtem el olvasni, amikor megkaptam a szerepet. De kezdettől fogva megfogott Tyrion karaktere.
Miért?
Hihetetlenül jó móka őt játszani, fantasztikus figura. Az életben feleannyira sem vagyok okos és leleményes, mint ő, és persze még soha sem öltem meg senkit egy pajzzsal. Azt is imádom Tyrionban, hogy nem fegyverrel oldja meg a problémáit, hanem az eszével. És ez a forgatások előtt is nagyon jól jön, mert amíg a többi szereplő keményen készül, hogy formába hozza magát, aztán meg izzad a páncél alatt, addig én kávét iszogatok és pihenek.
Milyen a viszonya a rajongókkal?
Általában kedvesek, udvariasak. Baj csak azokkal van, akik nagyon sokáig akarnak nagyon udvariasak lenni, és mindig akadnak néhányan, akik valamiért kényszeresen meg akarnak ölelgetni. Ennek általában éles szóváltás a vége, de azért az ilyesmi tényleg ritka. Mivel a Narnia krónikáiban is szerepeltem, sok fiatal rajongóm van. Volt olyan, hogy egy iszonyúan fárasztó nap végén egy kisfiú odajött hozzám autogramot kérni. Gyorsan aláírtam, és mentem tovább, de amikor a kissrác ránézett a papírjára, szomorúan megkérdezte, mi ez az irkafirka, nem tudja elolvasni. Természetesen visszakértem a papírt, és óvatosan, gyöngybetűkkel írtam neki valami szépet, hadd örüljön. Vannak viszont nagyon kellemetlen élményeim is a sztárságról.
Például?
Például amikor néhányan vásári bohócként kezelnek, és elfelejtik, hogy én is ugyanolyan ember vagyok, mint ők. Pár hónappal ezelőtt a New York-i metróban az egyik mellettem álló gyerek elkezdett fotózni a mobiljával. Csak úgy, kérdezés nélkül. Nem esett jól, ezért elhatároztam, hogy a saját fegyverével vágok vissza: előkaptam a saját telefonomat és én is elkezdtem fotózgatni őt. Na ezen már annyira meglepődött, hogy végül abbahagyta. Semmi bajom sincs azokkal a rajongókkal, akik szeretnének egy kicsit dumálgatni velem, a fotósokat viszont gyűlölöm, mert őket csak az élteti, hogy sokat keressenek rajtad.”